Belföld

Déli összefoglaló a szombati iraki eseményekről

Az amerikai tengerészgyalogság harckocsijai Bászra elővárosainál összecsaptak az iraki erőkkel. A Bagdad elleni légi támadások reggel is folytatódtak. A városközpontba legalább két cirkálórakéta csapódott be fél hat körül, s közvetlenül ezután megszólaltak a légiriadó szirénái.

A napfelkelte ezúttal nem hozott lélegzetvételnyi szünetet a légi támadások péntek éjjeli harmadik hulláma után, amely az eddigi legnagyobb volt az amerikai és brit erők által két napja kezdett háború során. A péntek éjjeli bombázás legalább húsz hivatalos épület és több elnöki palota borított lángba. A manőverező robotrepülőgépek és precíziós bombák sorra érték a Bagdad centrumában és peremén lévő célpontokat, és egymás után legalább harminc heves detonáció hallatszott.

Az amerikaiak állításuk szerint nem próbálják megostromolni Bászrát, mert el akarják kerülni az utcai harcokat. Egy brit szóvivő jelezte, hogy az amerikaiak tárgyalásokon szeretnék rávenni az irakiakat a nagyváros feladására. Ugyancsak egy brit katonai szóvivő arról számolt be, hogy az amerikaiak által vezetett szövetséges erők már ellenőrzésük alatt tartják Umm-Kaszr kikötőváros nagy részét és ott brit katonák járőröznek. Ugyanakkor elismerte, hogy a városban maradtak iraki ellenállási gócok. Iraki részről változatlanul cáfolják az Umm-Kaszr elvesztéséről szóló híreket.


A brit szóvivő bejelentette, hogy a rumailai olajmezők szövetséges kézen vannak, és a brit-amerikai erők mindent megtesznek a visszavonuló irakiak által felgyújtott kutak mielőbbi eloltásáért. Előző napi hírek szerint hét olajkút ég a déli-iraki országrészben. Sir Michael Boyce tengernagy, a brit vezérkar főnöke még péntek este azt mondta: olajkúttüzek eloltására szakosodott polgári szakértők tartanak a brit kormány megbízásából a helyszínre, ahová egy-két napon belül meg is érkeznek. A brit vezérkari főnök szombati hivatalos bejelentése szerint a teljes iraki 51. hadosztály megadta magát a szövetségeseknek. Ezt egyébként az iraki vezetők cáfolták.


Az éjszakai légitámadás-sorozatban a szövetséges légierő három ezer bevetést hajtott végre, és mindegyik harci gép biztonságban visszatért kiindulási helyére. Több ezer iraki hadifogoly került a brit-amerikai erők őrizetébe.


Irán: az Irak elleni támadás az „új hitlerizmus”

Muhammad Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter sajtóértekezletén közölte, hogy az éjszakai bagdadi légitámadásokban 250 polgári személy sebesült meg. Elmondta, hogy az iraki hadsereg “súlyos veszteségeket” okozott az amerikai és brit erőknek. Az irakiak kilőttek öt “ellenséges harckocsit”, és a támadók több katonáját megsebesítették.

A Dél-Irak térségében támadó brit és amerikai légierő ismételten megsértette Irán légterét Abadan térségében, a pénteki után két újabb rakéta csapódott be iráni területre szombaton. Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője “új hitlerizmusnak” minősítette az Irak elleni amerikai támadást.

Helikopterbalesetek emberáldozattal

A brit királyi haditengerészet zászlóshajójáról, az Ark Royal repülőgép-hordozóról szállt fel felderítési feladatokra az a két Sea King helikopter, amely szombat reggel, nemzetközi vizek felett összeütközött a Perzsa-öbölben, hét brit katona halálát okozva. A két napon belüli második komoly brit emberveszteség újabb érveket adott a szombatra Londonba összehívott háborúellenes tömegtüntetés szervezőinek kezébe, a brit részvétel a hadműveletekben azonban egyre nagyobb arányokat ölt.

Ez volt 48 órán belül a második olyan helikopter-baleset, amelyben brit katonák haltak meg. Az iraki hadműveletek első napjának végén egy amerikai CH-46-os Sea Knight helikopter zuhant le Kuvaitban; itt nyolc brit és négy amerikai tengerészgyalogos halt meg.

Ellentmondásos hírek a törökök kurdisztáni bevonulásáról

Észak-iraki kurd illetékesek tagadták szombaton, hogy török katonák az éjjel bevonultak volna Irak északi részébe, amint ezt a CNN Türk hírtévé jelentette török katonai forrásra hivatkozva. (Egyébként időközben más források is megerősítették néhány török alakulat bevonulását.)

Vahid Bakuzi, a Zahó várost és környékét az ellenőrzése alatt tartó kurd erők egyik magas rangú tisztségviselője több hírügynökségi tudósítónak elmondta, hogy ha török katonák átlépték volna a határt, akkor a kurdok felvették volna velük a harcot, de harcról nem szól semmilyen jelentés ebből az iraki országrészből. Mint mondta, a török hadsereg katonái csak az amerikai erőkkel egyeztetve érkezhetnek, különben a kurd fegyveresek megütköznek velük.

Egy török katonai forrás korábbi nyilatkozata szerint 1000-1500 török katona – több rohamosztag – Silopi és Hakkari tartományból bemasírozott a kurdok lakta Észak-Irakba, hogy előkészítsék a terepet újabb török erők fokozatos érkezéséhez.

Irak: az ENSZ főtitkár egy gyarmati hatalom főbiztosának szerepét játssza

Irak megvádolta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, hogy az iraki ENSZ-alkalmazottak kivonásával segítiette az Irak ellen háborút folytató amerikai-brit erőket. Mohamed Alduri iraki ENSZ-nagykövet amiatt is bírálta a főtitkárt, hogy nem adott ki az Irak elleni támadást elítélő közleményt, és hogy nem tájékoztatta a Biztonsági Tanács tagjait arról, hogy a háború fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot.

Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök (akiről időközben elterjedt a hír, hogy meghalt a támadásokban) az iraki televízió jelentése szerint azzal vádolta a főtitkárt és hivatalát, hogy “egy gyarmati hatalom főbiztosának szerepét játssza” Irakkal szemben. A főtitkárhoz írt, nem tudni, mikor született levelében bírálta azért, mert már napokkal a támadás előtt kivonták Irakból az ENSZ alkalmazottait: a fegyverzetellenőröket, az iraki-kuvaiti határon szolgáló békefenntartókat és “az olajat élelmiszerért” elnevezésű humanitárius ENSZ-program dolgozóit.


Igor Ivanov orosz külügyminiszter szombati közlése szerint Moszkva hivatalos indoklást kért Washingtontól, hogy miért kéri az iraki diplomaták kiutasítását. Az orosz diplomácia vezetője szerint ez a felkérés “nem véletlen”, hanem arra a washingtoni szándékra utal, hogy az Egyesült Államok visszamenőleg törvénytelennek akarja nyilvánítani a jelenlegi iraki rendszert – beleértve a más államokkal, köztük Oroszországgal kötött szerződéseket is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik