Igor Ivanov orosz külügyminiszter szombati közlése szerint Moszkva hivatalos indoklást kért Washingtontól, hogy miért kéri az iraki diplomaták kiutasítását. Az orosz diplomácia vezetője szerint ez a felkérés “nem véletlen”, hanem arra a washingtoni szándékra utal, hogy az Egyesült Államok visszamenőleg törvénytelennek akarja nyilvánítani a jelenlegi iraki rendszert – beleértve a más államokkal, köztük Oroszországgal kötött szerződéseket is.
Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter is visszautasította az iraki bankszámlák zárolására irányuló amerikai kérést: a törvények szerint ez csupán terrorista-gyanús személyek és szervezetek esetében lehetséges, Szaddám Huszein iraki vezetőről pedig nincs ilyen bizonyíték. A moszkvai iraki követség cáfolta, hogy Iraknak a külképviselet épületén kívül más vagyona lenne Oroszországban.
Az „amerikai héják” máris Irak gazdasági erőforrásaira pályáznak?
Az orosz külügyminiszter közölte, hogy Moszkva megakadályozza majd azokat a törekvéseket, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsával utólag törvényesíteni próbálják majd az iraki katonai akciót. Egyben azt is leszögezte, hogy Oroszország meg akarja védeni törvényes iraki érdekeltségeit. Elismerte, hogy lehetett példa az ENSZ szankcióinak kisebb megsértéseire, de az orosz vállalatok alapvetően törvényesen működtek Irakban.
Nem zárta ki, hogy egyes amerikai “héják” miközben arról beszélnek, hogy Irak gazdasága az iraki népé, rendelkezni akarnak a források fölött, “miután lebombázták az országot.” Ivanov közlése értelmében Moszkva nem volt hajlandó arra, hogy iraki érdekeltségei megtartása érdekében “alkudozzon” az Egyesült Államokkal a háború támogatásáról.
A legnagyobb érdekeltsége a Lukoilnak van
A legnagyobb orosz érdekeltéggel Irakban a Lukoil kőolajtársaság bír, amelynek szerződése a nyugat-kurnai olajmező kiaknázására szól. Az év elején Bagdad a több tízmilliárd dollár értékűre becsült szerződés felmondásával fenyegetődzött – megfigyelők szerint részben nyomásgyakorlási eszközként, részben pedig azért, mert a Lukoil nem volt hajandó az ENSZ-embargó megsértésére. Iraki ellenzéki körök részéről olyan fenyegetés is elhangzott az utóbbi időben, hogy hatalomra kerülésük után felülvizsgálják a jelenlegi rezsim – szerintük Irak számára hátrányos – szerződéseit orosz és francia cégekkel.
Moszkva számára nagyon fontos annak a több milliárd dolláros államadósságnak a sorsa is, amelyet a Husszein-rezsim a Szovjetunióval szemben halmozott fel.
Az oroszok egy újabb pénzügyi válságtól tartanak
Moszkvában ugyancsak komoly aggodalmakat kelt a kőolaj világpiaci árának alakulása a háború következtében. Szakértők máris vészharangokat kongatnak, emlékeztetve arra, hogy az 1998 augusztusi orosz pénzügyi válságot is tartós olajár-csökkenés előzte meg. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma pénteken elfogadott határozatában az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívása, és ENSZ-csapatok Irakba küldésének szorgalmazása mellett arra is felhívta az orosz kormányt, hogy a GDP 2,6 százalékáról 3,5 százalékára emelje az idei védelmi kiadásokat, a költségvetés módosításával.
Megfigyelők szerint különösen a jelenlegi bizonytalan helyzetben a büdzsé nem tudná kigazdálkodni a 120 milliárd rubeles – 1 rubel kb. 8 forint – többletkiadást. Az orosz államháztartás nagymértékben függ az olaj világpiaci árától: a magas adóterhek miatt minden, az olajipar által megtermelt dollárból 40 cent a büdzsét gazdagítja. Az orosz polgári védelmi minisztérium szombaton második gépét is elindítja Iránba, fedélzetén az iraki menekülteknek szánt humanitárius segéllyel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
