Belföld

“Az amerikaiakat el kellene szigetelni a világtól” – nemzetközi lapszemle

Továbbra is élesen az iraki háború ellen szól a nemzetközi sajtó, de már némi beletörődés is tapasztalható két nappal a fegyveres konfliktus kezdete után.

A török lapok többsége szerint a háború egy új, amerikai ellenőrzés alatt álló világrend kezdete. “Állítsák meg ezt a háborút” – írja címlapján a Yeni Safak, és felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Államok az ENSZ jóváhagyása nélkül cselekedett. “Ha az igazi győzelem a világbéke, akkor (George) Bush (amerikai elnök) elvesztette azt abban a pillanatban, amikor parancsot adott katonáinak” – vélekedik a nagy példányszámú Hürriyet. A liberális Milliyet reméli, hogy rövid lesz a háború, mert különben minden résztvevője súlyos anyagi és erkölcsi árat fizet érte.

A görög sajtó, köztük a kormánypárti Ta Nea és a baloldali független Elefterotipia mindenekelőtt a világméretű tüntetésekről számolt be. “A népek haragja, ha megnyilvánul, nagyobb mint a rakéták és az intelligens fegyverek ereje, amelyeket köztörvényes, ostoba és arrogáns bűnözők használnak” – írta ez utóbbi.

A holland középbal irányzatú Volsrant szerint “sokan nem akarták Bush háborúját, de visszatáncolni már nem lehet.”

A nemzetközi jog halott bizonyítványa

A bolgár baloldali Szega szerint “vége a polgári jogok és a nemzeti szuverenitás modern korának”. A szocialista Duma úgy látja, hogy miután az Egyesült Államoknak “nem sikerült az ENSZ-t, az Európai Uniót és a NATO-t létfontosságú érdekei szent joga legalizálásának jegyzőjévé lefokoznia, elragadta tőlük jogaikat.” A 24 Csasza népszerű napilap Szaddám Huszein iraki elnök csütörtöki beszédét “a hosszú háború üzeneteként” értékeli.

A dubaji al-Bajan “a nemzetközi jog halotti bizonyítványának” tekinti a háborút, kitörését pedig “a háborút megakadályozni képtelen arabok szomorú napjának”. Az egyesült arab emírségekbeli al-Halidzs “a nemzetközi törvényesség és az egész emberiség súlyos vereségének” nevezi. A hivatalos al-Ittahád “a hatalomhoz elvakultan ragaszkodó” Szaddám Huszeinre terheli a felelősséget. A szaúd-arábiai al-Medina hangsúlyozza, hogy a háború a Biztonsági Tanács akarata ellen folyik, hiszen a tagállamok többsége a fegyveres megoldás ellen foglalt állást.

A kínai sajtó mindenekelőtt azt rója fel Washingtonnak, hogy nemzetközi jóváhagyás nélkül indította meg a háborút. “Emlékezzenek erre a napra. 2003. március 20. A történelembe úgy kerül be, mint az a nap, amikor bombák kezdték rendezni a regionális és világkonfliktusokat a nemzetközi törvények helyett” – írja a China Daily, emlékeztetve arra, hogy az ENSZ Alapokmánya egy szuverén ország megszállását csak önvédelem céljából, illetve a BT felhatalmazása alapján engedélyezi. A hongkongi lapok a háború gazdasági következményei miatt aggódnak.

Az Egyesült Államokat el kellene szigetelni a világtól

A Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt lapja a vietnami háborúval von párhuzamot és szolidaritásáról biztosítja az iraki népet. Vitriolos hangú kommentárt ír a jakartai Media Indonesia: “Csodálatos olyan teljesen igazságtalan világban élni, amely felhatalmaz egy országot, egy elnököt, hogy más emberek és más országok életéről vagy haláláról döntsön. Az Egyesült Államokat el kellene szigetelni a világtól. Hagyjuk őket egyedül élni és egyedül meghalni.”

A dél-koreai angol nyelvű Korea Herald nem tartja erkölcsileg indokolhatónak a háborút annak ellenére, hogy az ország 700 fős, nem harcoló egységet küldött a Perzsa-öbölbe. A lap szerint attól lehet tartani, hogy az iraki hadjárat után Washington megelőző csapást fontolgat az atomfegyvergyártással vádolt Észak-Korea ellen. Ugyanakkor a DzsungAng című lap helyesnek nevezi Ro Mu Hjon elnök döntését a háborúhoz való csatlakozásról.

A malajziai New Straits Times Abdullah Ahmad Badavi ügyvezető miniszterelnököt idézi, aki az Irak elleni inváziót “a történelem fekete pontjának” nevezi. A szingapúri Straits Times reméli, hogy a háború hamar véget ér. “Elképzelni is rossz, hogy miután nem sikerült megtalálni Oszama bin Ladent, Szaddám Huszein megsemmisítése is kudarcot vall” – írja a lap.

Bush, a világdiktátor megveti az egész világot

A tajvani United Daily News megkérdőjelezi a háború legitimitását és Busht olyan “világdiktátornak” nevezi, aki “megveti az egész világot.” Az indiai Hindustan Times szerint az Egyesült Államokat “imperialista ambíciók” kerítették hatalmukba, és Washington “saját preferenciái és averziói alapján akarja újjászervezni a világot”. A pakisztáni Daily Times felteszi a kérdést: nem erősíti-e ez a háború az al-Kaida terrorhálózatot?

A japán lapok nincsenek meggyőződve a háború megalapozottságáról annak ellenére, hogy Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat. “Bár volt még lehetőség az iraki rezsim háború nélküli lefegyverzésére, a Bush-kormányzat inkább a háborút választotta. Egyáltalán nem támogatjuk ezt a háborút” – írta a liberális Aszahi Simbun.

A The Australian vezércikkében megmagyarázza, hogy Ausztrália azért vesz részt a konfliktusban 2000 katonával, mert ez “igazságos háború Szaddám Huszein diktatúrájának lefegyverzésére.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.