Belföld

Megtévesztők a banki reklámok

admin

2003. 03. 20. 07:55

A fogyasztókat elméletileg több jogszabály is védi a megtévesztő pénzügyi reklámok ellen. Mégis naponta találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekből a szakavatottak is alig képesek kihámozni a hitel valós költségét vagy a betét tényleges hozamát.

A szakértők szerint a jelenlegi előírások inkább a bankokat, mint ügyfeleiket védik. Nem eléggé részletesek, és nem is eléggé szigorúak ahhoz, hogy gátat szabjanak a félrevezető reklámozásnak. A hitelintézeteket 1997 óta kormányhatározat kötelezi arra, hogy fogyasztási hiteleik valós költségeit, betéti termékeik tényleges hozamát külön kis mutatóban tüntessék fel hirdetéseikben. Az úgynevezett THM, vagyis a teljes hiteldíjmutató a fogyasztási kölcsönök esetében attól óvná a potenciális ügyfeleket, hogy bedőljenek a reklámokban feltüntetett alacsony névleges kamatok csábításának. Ez a kamat ugyanis csak egy része a bankok által felszámított költségeknek. A THM ellenben a hitel minden költségét, díját, kezelési költségét is tartalmazza.

A rendelet a betéti konstrukciók esetében is meghatározott egy mutatót, az EBKM-et (egységesített betéti kamatlábmutatót), amely szintén a megtévesztő reklámok ellen védené a “fogyasztókat”. Azon reklámkampányok ellen például, amelyek a piacinál jóval magasabb kamatot ígérnek a lekötött betétekre, ám ezt valójában csak a lekötés utolsó hónapjaira fizetik ki, míg a konstrukció tényleges hozama semmivel sem kedvezőbb a versenytársak ajánlatainál.

A THM, illetve az EBKM használata a banki hirdetésekben általánossá vált az elmúlt öt évben. A tévéreklámokban másodpercekre felvillanó, apró, sokszor olvashatatlan rövidítések azonban aligha alkalmasak arra, hogy betöltsék rendeltetésüket.
[Népszabadság]

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.