Belföld

Új lakások: közel az alsó harmad

admin
admin

2003. 03. 18. 08:35

Az új lakások építésének mutatóját nézve Magyarország az európai országok alsó harmadának élén áll, állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összehasonlító adatok alapján a 2000. évről készült elemzése.

Máshogy fogalmazva: tizenhat európai államban intenzívebb az új lakások építése, ugyanakkor kilenc országot tudhattunk magunk mögött az ezredfordulón – írja a Világgazdaság. Írország foglalja el az előkelő első helyet, ott ezer főre valamivel több mint 11 új lakás jut, ezzel szemben nálunk kettőnél alig több. A KSH kimutatása viszont azt is jelzi, hogy a 2001. évben már 2,8-re ugrott ez az érték, a tavalyi pedig az előzetes adatok szerint megközelíti a 3,2-t, amivel már közelítjük az uniós tagországok alsó harmadának szintjét. A sereghajtó Bulgária, Észtország és Lettország, ezekben az államokban ezer emberre vetítve mindössze 0,6 új lakás épül.

Még kedvezőbb Magyarországra nézve a kép, ha az újonnan elkészült otthonok átlagos alapterületét vizsgáljuk. Ebben a sorban hazánk a 15. helyen áll, 98,4 négyzetméterrel. Ennél csaknem kétszer nagyobb (188,8 négyzetméteres) lakások épülnek az élen álló Cipruson, s – a másik lista legvégén kullogó – Lettországban is igen nagyméretűek, több mint 166 négyzetméteresek az új építésű otthonok. Ebben a sorban egyébként több, nálunk jóval fejlettebb országot előzünk meg. Mögöttünk áll például Spanyol-, Ír-, Németország, Ausztria, s jócskán leszakadva, alig több mint 76 négyzetméterrel az Egyesült Királyság.

Az európai országok között a legnagyobb eltérések a lakásállomány szerkezetében találhatók. A tulajdonos által lakott és a bérelt lakások közti arány szempontjából három kategóriát különböztet meg az elemzés: ahol az utóbbi 40 százalék felett van, ott magas, ahol 20 és 40 között, ott átlagos, ez alatt pedig alacsony a bérleti szektor aránya.

Egyértelműen Magyarország áll a sor végén: 100 lakásból 92-ben maga a tulajdonos él, s mindöszsze nyolc a bérelt lakás. Ennek legfőbb oka az erőltetett lakásprivatizációban keresendő. Németországban a legnagyobb, 57 százalékos a bérlakások aránya, de Hollandiában, Lengyelországban is közelíti a 50 százalékot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.