Belföld

Ha kitör a háború – megnyugszanak a piacok?

admin

2003. 03. 17. 11:12

Ismét zuhan a dollár árfolyama és emelkedik az olajár: a hadműveletek megindításának minden eddiginél nagyobb valószínűsége már hétfő hajnalban éreztette hatását.

Az egynapos határidővel a hétvégén kiadott ultimátum következményein felül kiemelkedő fontosságú lesz az ENSZ keddi ülése is: ugyancsak felborzolhatja a kedélyeket a világ tőkepiacain. A háborús riadón kívül az Egyesült Államokban megjelenő makroadatok is erőteljesen formálhatja a tőzsdék alakulását. Csütörtökön megjelenik az USA februári konjunktúraindexe, illetve a Philadelphia Fed beszerzési menedzserindexe, pénteken pedig a februári inflációs ráta lát napvilágot.

A Federal Reserve kedden ülésezik. A piaci konszenzus szerint nem valószínű, hogy változik a jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamat. Mindössze a megkérdezett elemzőtársaságok egyötöde számít 25 bázispontos kamatcsökkentésre.

Európában a szerdán megjelenő februári brit munkaerő-piaci indikátorok, illetve a hét utolsó napján esedékes német termelői árindex és az ipari megrendelés-állomány januári változása tekinthető majd iránymutatónak.

A háborús hírek mellett vélhetően eltörpül majd a vállalati eredmények hatása, pedig a héten ezekből sem lesz hiány. Kedden az Oracle, szerdán a 3Com, egy nappal később a Palm gyorsjelentése befolyásolhatja a Nasdaq mozgását, míg a Wall Streeten a legnagyobb befektetési szolgáltatók eredménye (szerda: Bear Stearns, csütörtök: Morgan Stanley, Goldman Sachs & Co.) okozhat elmozdulásokat.

A fő ellenség a bizonytalanság

Az elmúlt napokban természetesen az iraki válság kötötte le a közvélemény figyelmét. Az ENSZ BT keddi ülése eredmény nélkül zárult, így továbbra is maradt a bizonytalanság.

Az ugyanekkor közzétett makrogazdasági mutatók sem adtak okot optimizmusra. Februárban meglódultak az amerikai import- és a termelőiár-indexek, a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye sem volt meggyőző, a Michigan fogyasztói bizalmi index pedig évtizedes negatív rekordot döntött márciusban.

Európában némileg oldotta a feszültséget az Európai Központi Bank, amely a vezetők nyilatkozata szerint hajlandó további kamatcsökkentésre, amennyiben a gazdaság szekerét ismét meg kell lökni. A vállalati szférából érkező kedvezőtlen hírek azonban jócskán visszavettek a vételi kedvből. A hét elején előbb a Deutsche Telekom közölt rendkívül gyenge eredményt, másnap a kontinens másik nagyágyúja, a Nokia tett közzé profitfigyelmeztetést, a tengerentúlon pedig a Bristol-Myers gyógyszergyár cselekedett hasonlóan.

Ide-oda lengtek az indexek

A részvénypiacok indexei meredeken zuhantak a hét közepéig. A frankfurti DAX három éve nem látott szériát produkált, a börzemutató egymást követő hét tőzsdenapon gyengült. Csütörtökön viszont már száguldás mutatkozott a részvénypiacokon, elsősorban a brit miniszterelnök, illetve az amerikai elnök bejelentései nyomán. A hét közepén még a brit-amerikai szövetség felbomlásáról értekező brókerek megnyugvással vették tudomásul a vasárnapra beharangozott amerikai-brit-spanyol találkozó hírét.



Végeredményben a Dow Jones másfél, a Nasdaq még nagyobb emelkedéssel zárta a hetet, a párizsi és a londoni tőzsde pedig messze túlszárnyalta amerikai társait. Némileg árnyalta a képet a német piac: a DAX a kétnapos rally után is negatív szaldót produkált. A Nikkei épphogy megkapaszkodva a 8000 pontos limit felett, közel két százalékot vesztett értékéből.

Fordítottan mozgott az olaj árfolyama. A brent olaj hordónkénti ára a hét közepéig emelkedett – ezzel újabb csúcsokra tört, a hét végére viszont már ismét 30 dollár körüli szint volt a jellemző, ami több mint 10 százalékos zuhanást jelentett.

Pénz- és állampapírpiac

 

A Monetáris Tanács múlt heti ülése a piaci várakozásoknak megfelelő döntéssel zárult: a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott a 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton.
Az Államadósság Kezelő Központ a háromhónapos diszkont kincstárjegy aukcióján a tervezett 25 milliárd forintnyi csomagot bocsátotta ki, 9 bázisponttal 6,02 százalékra csökkenő átlaghozammal. A beérkezett ajánlatok értéke közelítette a 60 milliárd forintot.
A féléves papírból a meghirdetett 30 milliárd helyett csak 25 milliárdot allokáltak, 28 bázisponttal 6,14 százalékra mérséklődő hozam mellett. A jegyzési szándék gyenge volt, a beérkező ajánlatok mindössze 32 milliárd forintot tettek ki.
Az éves diszkontból több mint kétszeres túljegyzéssel kísérve a tervezett 35 milliárd forintnyi került kibocsátásra, átlaghozama 6,39 százalék lett, ez 5 bázisponttal haladta meg a két héttel ezelőtti aukción kialakult szintet.
Egységesen emelkedést mutattak a referenciahozamok a múlt héten, nagyobb elmozdulást azonban csak az éves lejáraton lehetett megfigyelni.
A Dwix index november óta tartó folyamatos csökkenése megállt, az index 5 bázisponttal 6,14 százalékra emelkedett.
A forint a dollárral szemben (227,3) 2,1 százalékot gyengült a héten, míg az euróval szemben a sávban 11,4 százalékra állt be az előző heti 11,2 százalékot követően.  

Nyugalmas erősödés a BÉT-en


Itthon nyugalomban teltek a kereskedési napok. A forgalom a hétfői önkötéshullámot leszámítva 4-5 milliárd forint körül alakult, az index nem utánozta európai társait, kiegyensúlyozottan mozgott, és „surranó pályán” is három százalékot erősödött, így végre elrugaszkodott a 7000 pontos szintről.

A BÉT blue chip papírjai szépen teljesítettek: a Matáv és a Richter két-, az OTP és a Mol háromszázalékos javulást könyvelhetett el. A Molra közben ismét lesújtott a kelet-európai átok, a horvát állam későbbre halasztotta az INA privatizációs tender eredményhirdetését. A BUX-kosarat alkotó részvények közül mindössze két papír zárt csökkenéssel: a Synergon minimális mértékben gyengült (míg a Graphisoft zuhant), a kosárból áprilisban kikerülő NABI közel hét százalékot esett.

A hét nyertesei a hírhedten spekulatív minősítésű papírok voltak. A Humet felfelé indult előző hetekben mutatott vergődése után, a kiürült ajánlati könyv minden napra a lehetséges maximális emelkedést hozta a részvénynek. Alig élénkülő forgalom mellett az öt tőzsdenap alatt így végeredményben megduplázódott a Humet árfolyama.

Száguldott a Zalakerámia, papírja közel 14 százalékkal lett drágább. A társaság története érdekes fordulatot vett: hosszú csatározás után beadta derekát az Arago, és értékesítette 26 százalékos Zalakerámia-pakettjét az ÁÉB-ben is tulajdonos Intergazpromnak. Harminc százalékot közelítő tulajdoni aránya ellenére felvásárlási ajánlatot azonban így sem kötelező tennie az új főrészvényesnek, mivel az előző héten megtartott közgyűlésen kikerült az alapszabályból az erre vonatkozó pont.

A hét másik sztorija a Borsodchem tulajdonosi struktúrájának változása volt. A vegyipari társaságban a Milford csomagjának átvételével a szintén Gazpromhoz kötődő osztrák VCP került a kiszorítási korlát közelébe (azt egyelőre nem átlépve), részesedése 88 százalékra növekedett. A befektetők pozitívan vették a fejleményeket: a Borsodchem papírja 8 százalékot erősödött a héten.

Szintén felfelé tartott a Pannonplast, árfolyamát tulajdonosi átrendeződés hajtotta. A tőzsdén jelenlévő Kartonpack tulajdonosa 12 százalékot meghaladó részesedést szerzett a Pannonplastban. A Britton a találgatásokkal szemben bejelentette, hogy nem kívánja feldarabolni a társaságot, így a közeljövő legnagyobb kérdése az lesz, vajon hogy sikerül együttműködni a menedzsmenttel, illetve az ellenpontot képező, szintén tíz százalék feletti tulajdonos Karsai Holdinggal.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.