A kínaiak “sárga sárkánynak”, a koreaiak az “ötödik évszaknak” nevezik azt a minden tavasszal Kína északi sivatagjaiból kiinduló porvihart, amely kelet
felé vonulva komoly pusztításokat végez Pekingben és az érintett területeken. Homokréteg fedi be az autókat, háztetőket, a kórházak megtelnek légúti betegségekben szenvedőkkel, a falusiak pedig kénytelenek félbehagyni kinti munkájukat. A porvihar végigsöpör Kelet-Ázsián: a koreai kormány épp azt fontolgatja, hogy az évente ismétlődő jelenséget természeti katasztrófának minősíti.
Az elmúlt évek legnagyobb környezeti beavatkozásai
1996: Az olasz hadsereg 15 ezer tonna robbanószert használt fel, hogy elzárja az Etnából kitört lávafolyamot a hegy aljában fekvő falvak elől.
1999: Mexikóváros a rendkívül szmogos centrumába 20 ezer légszűrőt szerelt fel az utcai lámpákra.
Los Angeles egy földalatti öntöző rendszert épített ki a porszennyezés kezelésére.
2001: New York City 1000 metrószerelvényt zúdított az óceánba, hogy mesterséges zátonyként szolgáljanak.
2002: Az olaszországi Velence süllyedésének megakadályozására 3 milliárd dolláros építkezés veszi kezdetét.
Emberi mulasztás az elsivatagosodás oka
A túllegeltetés, az erdők kiirtása, valamint a szárazság miatt a Góbi Sivatag évről évre 950 négyzetmérfölddel növekszik. A homokdűnék ma már mintegy 200 kilométerre megközelítették Pekinget, így a 2008-as olimpiára készülő városnak sürgősen kezelnie kell a problémát.
Nagy Zöld Fal 2010-re
Valószínűleg a Nagy Zöld Fal világszinten is az eddig tervezett legnagyobb szabású ökológiai projekt. A több mint 9 millió hektár erdőt telepítésének költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt. A projekt tavaly kezdődött, és a tervek szerint 2010-re erdőfal húzódna Peking külső részétől egészen belső Mongóliáig.
Az erdősáv kiépítésére két módszert alkalmaznak: a kevésbé száraz vidékeken repülőből magokat szórnak szét, máshol pedig földműveseket bíznának meg bokor- és facsemeték ültetésével. 1,2 milliárd dollárért monitoring rendszert, valamint Japánnal és Dél-Koreával együtt egy pormérő hálózatot is kiépítene a kínai kormány. A tervek szerint a fal 250-600 méter széles lenne, és nem mélyen gyökerező, homoktűrő növényfélékből állna.
Hogyan válik rizsfölddé a sivatag szegélye?
Egyelőre kérdés, hogy mindez mennyire lesz sikeres: a terület ugyanis annyira száraz, hogy ha egy facsemetének sikerül is gyökeret eresztenie, egyáltalán nem biztos, hogy talál a túléléshez szükséges vizet a talajban. Ezért a kormány támogatja a szárazságot jól tűrő, genetikailag módosított növények kutatását is, valamint kísérleteznek olyan földművelési technikákkal is, amelyek segítségével a homokos talajt rizsfölddé változtathatnák.
A nyugati kutatók azonban leginkább azon aggodalmaskodnak, hogy az erdősítési program addig nem járhat sikerrel, amíg a kormány nem fizet a gazdáknak, hogy kevesebb állatot tartva kevesebbet legeltessenek. Ezenkívül emelni kell a víz árát, a veszélyeztetett területeken élőket pedig ki kellene telepíteni.
Forrás: Wired magazin
