Belföld

Épül a kínai Nagy Zöld Fal

admin
admin

2003. 03. 14. 15:28

A Góbi sivatag terjeszkedése miatt a Pekingtől Koreáig terjedő területen tavasszal hatalmas porvihar söpör végig. A kínai kormány egy "Nagy Zöld Fal" megépítésével próbálja megállítani.

A kínaiak “sárga sárkánynak”, a koreaiak az “ötödik évszaknak” nevezik azt a minden tavasszal Kína északi sivatagjaiból kiinduló porvihart, amely kelet

felé vonulva komoly pusztításokat végez Pekingben és az érintett területeken. Homokréteg fedi be az autókat, háztetőket, a kórházak megtelnek légúti betegségekben szenvedőkkel, a falusiak pedig kénytelenek félbehagyni kinti munkájukat. A porvihar végigsöpör Kelet-Ázsián: a koreai kormány épp azt fontolgatja, hogy az évente ismétlődő jelenséget természeti katasztrófának minősíti.

 Az elmúlt évek legnagyobb környezeti beavatkozásai

1996: Az olasz hadsereg 15 ezer tonna robbanószert használt fel, hogy elzárja az Etnából kitört lávafolyamot a hegy aljában fekvő falvak elől.
1999: Mexikóváros a rendkívül szmogos centrumába 20 ezer légszűrőt szerelt fel az utcai lámpákra.
Los Angeles egy földalatti öntöző rendszert épített ki a porszennyezés kezelésére.
2001: New York City 1000 metrószerelvényt zúdított az óceánba, hogy mesterséges zátonyként szolgáljanak.
2002: Az olaszországi Velence süllyedésének megakadályozására 3 milliárd dolláros építkezés veszi kezdetét.

Emberi mulasztás az elsivatagosodás oka

A túllegeltetés, az erdők kiirtása, valamint a szárazság miatt a Góbi Sivatag évről évre 950 négyzetmérfölddel növekszik. A homokdűnék ma már mintegy 200 kilométerre megközelítették Pekinget, így a 2008-as olimpiára készülő városnak sürgősen kezelnie kell a problémát.

Peking előjárói nem is haboztak tovább, és meghirdették a Nagy Zöld Fal elnevezésű projektet. Ennek keretében csaknem ötezer kilométer hosszú erdősávot építenének a homok tovaterjedésének megakadályozására. Az ENSZ egy közelmúltban megjelent tanulmányában ez olvasható: „a kínai vezetők célja, hogy egy évtizeden belül véget vessenek az elsősorban emberi mulasztásból bekövetkezett elsivatagosodásnak.”

Nagy Zöld Fal 2010-re

Valószínűleg a Nagy Zöld Fal világszinten is az eddig tervezett legnagyobb szabású ökológiai projekt. A több mint 9 millió hektár erdőt telepítésének költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt. A projekt tavaly kezdődött, és a tervek szerint 2010-re erdőfal húzódna Peking külső részétől egészen belső Mongóliáig.


Az erdősáv kiépítésére két módszert alkalmaznak: a kevésbé száraz vidékeken repülőből magokat szórnak szét, máshol pedig földműveseket bíznának meg bokor- és facsemeték ültetésével. 1,2 milliárd dollárért monitoring rendszert, valamint Japánnal és Dél-Koreával együtt egy pormérő hálózatot is kiépítene a kínai kormány. A tervek szerint a fal 250-600 méter széles lenne, és nem mélyen gyökerező, homoktűrő növényfélékből állna.

Hogyan válik rizsfölddé a sivatag szegélye?

Egyelőre kérdés, hogy mindez mennyire lesz sikeres: a terület ugyanis annyira száraz, hogy ha egy facsemetének sikerül is gyökeret eresztenie, egyáltalán nem biztos, hogy talál a túléléshez szükséges vizet a talajban. Ezért a kormány támogatja a szárazságot jól tűrő, genetikailag módosított növények kutatását is, valamint kísérleteznek olyan földművelési technikákkal is, amelyek segítségével a homokos talajt rizsfölddé változtathatnák.

A nyugati kutatók azonban leginkább azon aggodalmaskodnak, hogy az erdősítési program addig nem járhat sikerrel, amíg a kormány nem fizet a gazdáknak, hogy kevesebb állatot tartva kevesebbet legeltessenek. Ezenkívül emelni kell a víz árát, a veszélyeztetett területeken élőket pedig ki kellene telepíteni.


Forrás: Wired magazin

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.