Belföld

Pénz a cihában – befektetési szokásaink

admin

2003. 03. 14. 11:16

A magyarok a megtakarítások ósdi formáit kedvelik. Ez nemcsak személyes anyagi veszteséget okoz, hanem sérülékenyebbé is teszi az egész gazdaságot.

A pénzügyi vagyon közel kétharmadán semmilyen növekedést nem ér el a magyar lakosság, sőt inkább értékvesztést szenved el. Ennek csak részben oka az utóbbi évek tőkepiaci visszaesése. A magyarázat sokkal inkább az, hogy a hazai lakosság döntő többsége semmilyen befektetéssel nem próbálkozik. A háztartások pénzügyi vagyonának 63 százaléka még ma is készpénzben, jobb esetben bankbetétben áll.

Beruházási barométer

 

A magyarok pozitívabban ítélik meg anyagi helyzetüket a közeljövőben, mint akár a csehek vagy a lengyelek. A Gfk Piackutató Intézet által megkérdezett háztartások 63 százaléka úgy érzi, hogy az elkövetkező időben nagyjából ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint a legutóbbi 12 hónapban. (A csehek 47, a lengyelek 29 százaléka vallotta ugyanezt, miközben a nyugat-európai átlag 48 százalékos.) A magyar válaszadók 15 százaléka viszont bízik abban, hogy a tavalyinál valamivel többet tud félretenni (az összehasonlító adatok rendre 9, 3, 22 százalék), sőt két százalékuk szerint sokkal kedvezőbb lesz ez az év (1, 1, 4). A családok tizede arra számít, hogy lényegesen kevesebbet tud majd megspórolni, e tekintetben a lengyel megkérdezettek voltak a legpesszimistábbak (19 százalékkal), Nyugat-Európában pedig 8 százalékuk vélekedett így.  

Készpénzben vagy bankban

A hazai adatok önmagukban véve is árulkodóak, de ha megnézzük az európai uniós vagy amerikai statisztikákat, még inkább képet alkothatunk elmaradottságunk fokáról. A “legromlandóbb” készpénz például a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg mintegy 13 százalékot tesz ki a lakossági vagyonon belül. Ugyanez az arány mind az EU-ban, mind pedig Amerikában mindössze 0,9-1,1 százalék.

A kredencnél vagy a párnahuzatnál egy fokkal civilizáltabb megoldást, vagyis a bankbetéteket vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban a rövid lejáratú betéteket favorizálják a legtöbben. A készpénz és a különböző bankbetétek együttesen a pénzügyi vagyon több mint kétharmadát adják, ez többszöröse a 29 százalékos EU-átlagnak vagy a 18 százalékos amerikai adatnak.


A magas készpénz- és bankbetétállományt elsősorban az értékpapírvásárlások szenvedik meg – derül ki a Budapesti Értéktőzsde legfrissebb elemzéséből. Ezen a téren érezhető a legnagyobb lemaradásunk. A lakosság vagyonának csupán 13 százaléka kamatozik ebben a formában (az EU-ban 36, az USA-ban 43 százalék).



Ezen belül is igen konzervatív szemlélet tükröződik. A számok alapján egyértelmű, hogy az értékpapírokat vásárlók zöme (85 százaléka) az állampapírokig jut csak el (az összvagyon 11 százalékát képviselik ezek az eszközök), így a részvényportfólió aránya csupán 2 százalék. Az egyéb értékpapírok (vállalati kötvények, jelzáloglevelek) jelenléte pedig gyakorlatilag elhanyagolható.


Tradíciók 

Pusztán a megtakarítási hajlandóság miatt nincs sok okunk szégyenkezni: a GDP arányában mért 5 százalékos mutató nincsen messze mondjuk az amerikai 6 vagy a német 6,5 százalékos értéktől. A megtakarítások szerkezete az, ami kivetnivalót hagy maga után, és amit az általános piaci trendeken túl hagyományok, beidegződések és kulturális örökségek is nagyban befolyásolnak. Angliában például a pénzügyi vagyon 57 százaléka élet- és nyugdíjbiztosítás formájában ölt testet, de Svédországban és az Egyesült Államokban is 30 százalék feletti arányt képviselnek. Az angolszász piacokon ugyanakkor a befektetési alapok jutnak kisebb szerephez. Finnországban kiemelkedően magas, 50 százalékos az értékpapírok részaránya, Németország és Svédország pedig sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutat.  


Eltűntek a részvények



Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Nyugat-Európában és főként Amerikában éppen a részvények jelentik az értékpapír-befektetések alappillérét – a BÉT által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint legkevesebb 70 százalékát. Az ósdinak mondható megtakarítási szerkezet egyébiránt az intézményi befektetőkre is vonatkozik: a befektetési alapok tárcájában szintén csupán 6,5 százalék a részvények súlya (miközben az EU-ban átlagosan 42 százalék).

Pedig fújtak már kedvezőbb szelek a hazai tőkepiacon. Az emlékezetes orosz válságot (1998. szeptemberét) megelőzően még 8,97 százalékos arányt képviselt a lakossság teljes részvényvagyona. Ebből a magasságból szállt alá az elmúlt négy évben a mostani kétszázalékos mélységbe.

Bizalomhiány miatt sérülékeny a piac

Úgy tűnik, ez a krízis olyan mély nyomokat hagyott a hazai részvénytulajdonosokban, hogy azóta sem merészkednek vissza a tőzsdei parkettre. Pedig tartós bessz esetén is akadnak épkézláb stratégiák, vagy ki lehet használni az átmeneti hullámzásokat is.

A bizalomvesztés persze érthető, a baj csak az, hogy tovább fokozza nyitott kis tőkepiacunk instabilitását. Ha a hazai befektetői réteg megerősödne (aminek viszont egyik alapfeltétele a világgazdasági recesszióból való kilábalás), akkor a magyar piac is ellenállóbb lenne, és nem reagálná túl a nemzetközi viszonyok alakulását.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.