A Google cég alapítója két fiatal egyetemista, Larry Page és Sergei Brin (ő hatéves korában került az Államokba…) Tanulmányaik során kipróbáltak egy rangsorolási módot a webes keresők találatainak fontossági sorrendbe állítására – írja a Népszabadság. (Súlyosan nyom a latban, hogy az adott weboldalra hányan hivatkoznak.) Számukra is meglepő volt, hogy a módszer milyen jól működik. Rövid időn belül saját egyetemükről tízezernél többször használták a keresőjüket – naponta. Ekkor döbbentek rá, hogy a dologból esetleg pénzt is lehet csinálni. Elmentek a Sun Microsystems alapítójához, aki negyedórás (!) beszélgetés után adott nekik 100 000 dollár indulótőkét. Most a Google Inc. ügyvezetője az az Eric Schmidt, aki annak idején a Sunnál volt fő szoftvertechnológus, és közben megjárta a Novell nevű vezető hálózatiszoftver-céget – amely állta és állja a versenyt a Microsofttal.
Mindenesetre a Google nem reklámoz. Legalábbis nem úgy, mint a többi webhely, amely telerakja a képernyőt, sőt sok-sok kicsi ablakot nyitva gyakran a gép memóriáját is. Lehet fizetni azért, hogy a hirdető webhelyeit külön tüntesse föl a program – ha azok megfelelnek az adott kereső kifejezésnek. Megvásárolható a kereső (rangsoroló) eljárás, meg is vette az AOL, a leglátogatottabb, és a Yahoo, a harmadik legnépszerűbb portál. (A Google a negyedik…)
Kiderült a híradásokból, hogy a Google igenis naplózza a kereséseket, sőt azt is, hogy a találatok közül először melyikre kattint a használó. Ez az az adathalmaz, amelyért mindent megadna bármelyik marketingcég – de személyes adatvédelmi okokból a Google nem bocsátja áruba. (A szerző szerint ez imázsvédő legenda… Csak akkor érdemes a napi 150 millió találatot naplózni, ha valamit kezdenek is az adatokkal.)
[Népszabadság]
