Belföld

EU – így jár, aki vállalkozik rá

A kicsik és nagyok megnyugodhatnak, de a közepes nagyságú cégeknek sem kell aggódniuk. Az uniós csatlakozás nyomán átalakulhat a magyar vállalati szektor szerkezete, csökkenhet a cégek száma.

Az elmúlt tizenhárom évben sokkal jelentősebb átalakulás történt hazánkba, mint amekkora változásra uniós csatlakozásunk miatt számíthatunk. A belépés egy újabb állomásnak tekinthető az ország fejlődésének vonalán – fogalmazott bevezetőjében Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke az EU Kommunikációs Közalapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén.

Ha nem lépünk be

 

Az okozna valóban drámai fordulatot a magyar gazdaságban, ha nem csatlakoznánk az unióhoz. Egy erről készült tanulmány szerint ebben az esetben a hazai és külföldi befektetők is elbizonytalanodnának – mondta Vértes András. A beruházások elmaradása és a bizalom csökkenése a forint drasztikus leértékelődéshez vezetne, az pedig az infláció növekedését vonná maga után. Az eredmény a reálkeresetek csökkenése és rövid időn belül gazdaságpolitikai válság lenne. 

A legkisebbek és a legnagyobbak

A több száz munkavállalót alkalmazó, hazánkban működő multinacionális vállalatokat nem érheti meglepetés a csatlakozás után. Jelentős hányaduk már letelepedett (vagy megfordult) hazánkban, így számuk drasztikus növekedése nem várható.

Más okból, de hasonló biztonságban érezhetik magukat a legkisebb cégek is. Kevés az esélye annak, hogy a belépés után tömegesen kerekednek fel és jönnek hazánkba 1-2 személyes (családi) vállalkozások a tagországokból, konkurenciát teremtve a hazaiaknak.

Magyarország uniós csatlakozása tehát leginkább a közepes nagyságú, 10-350 embert foglalkoztató vállalkozások életében jelent majd változást. Ez éppen az a kategória, mely alulprezentált a Budapesti Értéktőzsdén.

A nyugat-európai országokhoz képest itthon jóval kevesebb ilyen nagyságú vállalat „merészkedik” a tőzsdére, holott nehéz ennél olcsóbb forrást találni – fogalmazott Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. Ha a piac bővülése és a verseny élesedése tőkebevonásra és tőzsdei kötvénykibocsátásra ösztönzi a cégeket, akkor a magyar gazdaság két legyet üt egy csapásra: megerősödnek a vállatok, és élénkül a forgalom a hazai értéktőzsdén is.

A pénzügyi problémák orvoslásának azért is fontos eszköze a tőzsde, mert a közepes nagyságú vállalatok túl sokan vannak ahhoz, hogy akár a hazai, akár az EU-s költségvetés érdemben támogathassa őket. Az unióban működő középvállalatok bevételeinek egy-két százalékát teszik ki a különféle támogatások. A tőzsdei tőkebevonás mellett sokat javíthat a magyar cégek versenyképességén az is, ha képesek felismerni az összevonás, összeolvadás előnyeit, akár hazai, akár külföldi versenytársakról vagy partnerekről van szó – mondta Vértes András.

Amennyit megtakarítunk

 

A magyarországi lakossági megtakarítások szerkezete várhatóan jelentősen megváltozik az Európai Unóba (EU) való belépést követően – mondta Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója az EU Kommunikációs Közalapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén. Míg a fejlett EU-tagállamokban az értékpapír-befektetések dominálnak, addig a magyarországi mintegy 8500 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás 63 százalékát a készpénz vagy a legegyszerűbb konstrukciójú bankbetét adja. A BÉT vezérigazgatója szerint még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes lakossági megtakarítás 10 százalékát, gyakorlatilag 850-900 milliárd forintot otthon, a “párnában” tart a magyar lakosság. A vezérigazgató összehasonlításképpen elmondta: az EU-tagállamok közül Finnország vezet az értékpapír-befektetések terén, a lakossági megtakarítások között ott a különböző részvény- és kötvénykonstrukciók 50 százalékot képviselnek. Azután következik Olaszország 47 százalékkal, Belgium 46 százalékkal, majd Spanyolország 39 százalékkal, de a még konzervatív német befektetők is megtakarításaik 22 százalékát tartják kötvényben vagy részvényben. Igaz, Németországban az élet- és nyugdíjbiztosítások aránya az egyik legmagasabb az EU-ban: 29 százalék. 

Nyertesek és vesztesek

Persze a különböző ágazatokban eltérő hatással jár a csatlakozás. Bár az utóbbi két évben jelentősen emelkedtek a bérek, a hazai bérszínvonal még mindig alacsonynak számít a tagországokhoz képest. Valószínű emiatt a hazai szolgáltató tevékenységek további növekedése, hiszen ezen a területen a legnagyobb a bérköltségek aránya a kiadásokon belül.

Szintén bővítésre számíthatnak a csatlakozáshoz köthető infrastrukturális fejlesztésben érdekelt ágazatok, elsősorban az építőanyag- és építőipar. Az agrárszféra is a belépés nyertese lehet, persze csak jelentős átalakulás után – fogalmazott Vértes András.

A fellendülést ebben a kérdésben sem az uniós támogatások növekedésétől, hanem koncentráltságától várják a szakemberek. Komoly reményekkel tekinthetnek uniós tagságunk elé a gabona-, a tej-, a dohány- és az olajosnövény-, illetve a marhahúspiac résztvevői. Nehezebben érvényesül a kontinensen magyar sertés és baromfi, illtetve a hazai zöldség és gyümölcs.

Eltévedt bárányok

A magyar vállalati struktúra átalakulás mellett a cégek száma jelentősen csökken a szakemberek szerint. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen nem valós cégek felszámolásáról van szó, hanem a magyar gazdasági torzszülöttjeinek számító álcégek megszüntetéséről. Magyarországon jelenleg több mint egymillió bejegyzett cég közül főállású munkavállaló 650 ezernél van, ám ezek közül is csupán 250 ezer tekinthető valóságos, működő vállalkozásnak. A szürke gazdaságban és kényszervállalkozóként dolgozó közel egymillió ember jogszerű munkaviszonyának hiányára vezethető vissza, hogy egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

Vértes András szerint az uniós csatlakozástól várt mérsékelt ütemű reálbér-növekedés ezt a problémát is megoldhatja. A munkajogi szabályozások szigorítása, de különösen az emelkedő fizetések visszaterelhetik az érintetteket a szürke gazdaságból a legális foglalkoztatás irányába. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, ám tíz év alatt akár felére is csökkenhet a hazai vállalkozások száma.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.