A japán kormány és a jegybank hatalmas likviditásnövelő, és a nemzeti valuta felértékelődését ellensúlyozó jeneladási akciókat tervez – idézi a Nihon Keidzai Simbun gazdasági napilapot a Világgazdaság. A kormány az értesülést nem erősítette meg, de kijelentette, hogy készen áll “bátor” lépések megtételére. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök ugyanakkor cáfolta, hogy fontolgatnák a tavaly megváltoztatott számviteli szabályokhoz való visszatérést is. Az új előírások a vállalatokat arra kötelezik, hogy vagyontárgyaikat ne könyv szerinti, hanem piaci értéken vegyék számításba; a kritikusok szerint ez is oka a részvényeladási láznak – írja a Reuters.
A Nikkei részvényindex tegnap 20 év óta először zárt 8000 pontos érték alatt, az iraki helyzettel kapcsolatos bizonytalanság pedig – az exportlehetőségek szűkülésén keresztül – véget vethet a négy negyedéven át tartó GDP-növekedésnek, amely a második világháború utáni legmélyebb recesszióból való kilábalást jelezte. Elemzők szerint ez azonban még nem jelent válságot; márciusi krízisről beszélni Japánban már hagyománynak tekinthető – vélik. A pénzügyi év utolsó hónapjában a buborékgazdaság 1990-es évek eleji kipukkanása óta rendre felmerülnek a pénzügyi rendszer öszszeomlásával kapcsolatos aggályok, mivel ez idő tájt a vállalatok szabadulni igyekeznek a piaci ingadozásoknak kitett papíroktól (VG, 2003. március 11., 2. oldal).
Sok közgazdász azért is tart valószínűtlennek egy válságot az idén, mert a bankok az utóbbi időben csökkentették részvényállományukat, a jegybank pedig kellő likviditást biztosít a pénz-piac számára. Mások arra figyelmeztetnek, hogy ha a Nikkei 7500 pont alá esik, akkor a bankok tőkehiánnyal szembesülnének, és több pénzügyi cég csődbe mehet. Súlyos krízishelyzet azonban még ekkor is csak abban az esetben állna elő, ha elkezdene csökkenni a kormányzati kötvények iránti bizalom, megdrágítva az igencsak jelentős államadósság törlesztését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
