Belföld

Késhet az EU-csatlakozási szerződés április 16-ára tervezett aláírása

admin
admin

2003. 03. 12. 17:48

Veszélybe kerülhet az EU-csatlakozási szerződés menetrend szerinti aláírása - ha maga az aláírás nem is -, amennyiben az EU miniszteri tanácsa és az Európai Parlament (EP) nem tudja időben elsimítani a szerződésnek a közösségi költségvetésre vonatkozó rendelkezései körül támadt nézeteltéréseit.

Bár a vita hetek óta tart, először csak az EP Strasbourgban most folyó plenáris ülésének margóján merült fel, hogy miatta akár halasztást is szenvedhet a szerződés április 16-ra tervezett aláírása a jövőre csatlakozó tíz országgal.

“Nem akarjuk túszul ejteni a bővítést, de van egy problémánk, és az (EU soros) görög elnökségével közösen kell dolgoznunk azért, hogy ez rendeződjön” – jelentette ki Pat Cox, a képviselőtestület elnöke.

A “problémát” az összesen több mint ötezer oldalas szerződésnek a számos függelék, melléklet és jegyzőkönyv közé eldugott egyik, alig másfél oldalas része jelenti, amely azonban nem kerülte el a parlament jogi szolgálatának figyelmét.

A vonatkozó passzusok voltaképpen csak azt a megállapodást rögzítik szerződéses formában, amely a közösségi költségvetés felhasználásáról a csatlakozási tárgyalásokat lezáró decemberi koppenhágai csúcson született a tizenötök és az új tagországok között. Ennek részeként egyebek mellett meghatározták, hogy a csatlakozást követő első években a közös költségvetésből legfeljebb mennyi juthat az új tagországokra.

Az EP jogászok kifogásai

Az EP jogászai ezt legalább két szempontból aggályosnak tartják. Egyrészt azzal érvelnek, hogy a jelenlegi tagállamokra nem szabtak meg ehhez hasonló rögzített kereteket, vagyis a megállapodás ebben az értelemben diszkriminatív. Másrészt arra hívják fel a figyelmet, hogy a költségvetési előirányzatok ilyen jellegű módosítása az alapszerződés értelmében csak a parlament előzetes hozzájárulásával történhet, márpedig ez ügyben nem voltak egyeztetések a képviselőtestülettel. Az EU miniszteri tanácsa megsértette az intézményközi kapcsolatokat szabályozó “viselkedési szabálykönyv” egyik alapvető rendelkezését, amikor egyoldalúan határozta meg a szóban forgó költségvetési rendelkezéseket, és az EP ezt nem hagyhatja szó nélkül – mondják parlamenti illetékesek.

Az uniós intézményi rendben a miniszterek tanácsa és az EP együttesen alkotja az unió költségvetési hatóságát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közös bevételek és kiadások meghatározásában e két intézmény teljesen egyenrangú félként vesz részt – ellentétben például a közös kül- és biztonságpolitikával, ahol a parlamentnek semmiféle döntéshozatali jogosítványa nincs, csak tanácsadói szerepkört gyakorolhat. Ennek megfelelően a közös költségvetés elfogadása egyúttal azon ritka területek egyike, ahol az EP-nek vétójoga van.

A parlament hozzájárulása szükséges az olyan nagy horderejű döntések meghozatalához is, mint új tagországok felvétele, közvetlenül a csatlakozási szerződés elfogadása. Végső soron ez is vétójogot jelent, de korlátozott értelemben, mert a jelenlegi és a majdani tagországok által már elfogadott csatlakozási szerződést a képviselőtestület semmilyen részletében nem módosíthatja, csak egészében hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el.

Figyelmeztetést kaphatnak a tagországok

A mostani vita e körülmény miatt okozhat gondokat. Egyelőre senki nem vetette fel – és parlamenti illetékesek nagyon valószínűtlennek tartják -, hogy az EP emiatt elzárkózna a csatlakozási szerződés jóváhagyásától. Azt viszont minden további nélkül megteheti, hogy a szerződésben adott jogosítványaival élve figyelmeztető jelzést intéz a tagországokhoz, és megpróbálja rábírni őket az általa észlelt rendellenességek kiküszöbölésére. Cox már a múlt hónap elején megtette ezt Kosztasz Szimitisz görög kormányfőnek küldött levelében, amelyre azonban mindeddig nem kapott választ.

A tagországok oldaláról nézve az okoz gondot, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségvetési rendelkezések – akárcsak a szerződés szinte valamennyi fontosabb intézkedése – rendkívül nehéz és bonyolult tárgyalások eredményeként öltöttek végleges formát. A legmagasabb szinten, az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács által jóváhagyott megállapodások utólagos módosítása nehezen felmérhető akadályokba ütközhet.

Az EP külügyi bizottsága a tervek szerint a jövő héten, plénuma pedig április 9-én foglal állást a szerződésről. Ezt követően utolsó formaságként már csak magának a miniszteri tanácsnak a hivatalos döntése marad hátra, amely április 14-én, két nappal az aláírás előtt esedékes. Az EP jogi szolgálata a kérdéssel foglalkozó feljegyzésében közvetlenül is utal arra a lehetőségre, hogy a képviselőtestület adott esetben a végszavazás elhalasztása mellett is dönthet. Parlamenti illetékesek egyelőre nem kívánják nyíltan emlegetni ezt az eshetőséget, de eddigi utalásaikkal máris világosan a tagországok értésére adták, hogy ezt a problémát mindenképpen rendezni kell.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.