Belföld

A csatlakozás után sem változik a lakáshitelezés?

Az Európai Unióhoz való csatlakozásról döntő népszavazás előtt semmiképpen sem várható radikális változás a lakáshitelezésben. És ez korántsem azt jelenti, hogy utána viszont igen. Erős szakmai érvek szólnak ugyan az átalakítás mellett, de még erősebb politikai indokok ellene - olvasható a Népszabadságban.

Szakértők szerint az elégtelen közösségi bérlakásépítéssel kell megfizetni a magánerő bőkezű hitelezésének árát.

A kormány lakáspolitikusai makacsul tagadják a lakásvásárláshoz kapcsolódó kamattámogatások kurtításáról szállongó híreket. Tény, hogy a Belügyminisztérium mellett működő, többségében szakemberekből álló lakáspolitikai kollégium ülésein nem szigorításról, inkább a kedvezmények kiterjesztéséről esik szó. Az új és a használt lakást vásárlók mellett állami segítséget adnának a panellakóknak, az albérlőknek, a lakásukat felújítani képteleneknek, az önkormányzatoknak és még ki tudja, ki mindenkinek. A hangzatos szólamok hátterét adó lobbik – bankok, építőipari vállalkozások, politikai csoportok – egyaránt nyerni szeretnének a nemzeti lakásprogramon. A kamattámogatás drasztikus csökkentésében egyikük sem érdekelt. Latba is vetik minden befolyásukat, hogy a kormányt ettől a lépéstől eltántorítsák. Nincsen nehéz dolguk. A szocialisták nem kívánnak újabb frontot nyitni. A párton belül is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy szükséges-e a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítása. A többség szerint elegendő némi igazítás. A politikusokat a kamattámogatási rendszer elhúzódó költségvetési hatása is segíti az időhúzásban. A most felvett kölcsönök után a bankoknak fizetendő állami kamattámogatás – feltéve, hogy a hitelállomány a jelenlegi ütemben növekszik, ami nem bizonyos – legfeljebb két-három év múlva jelent érezhető költségvetési tehertételt. Az pedig még nagyon messze van.

A mesterséges rövidlátás létrejötte nem kis részben a hitelkihelyezéssel jól járó bankoknak köszönhető. Az év végére a lakossági lakáshitel-állomány elérheti az ötszázmilliárd forintot, ami évi húszmilliárdos állami kamatkiegészítést és tízmilliárd forintnyi adókedvezményt jelent. Öt év múlva ez a tétel elérheti, rosszabb esetben meg is haladhatja a hetven-nyolcvanmilliárd forintot. A lakáshitelezés hazai gyakorlatát kormányzati felkérésre vizsgáló Városkutatás Kft. szerint az elkövetkező években több ezermilliárd forintra emelkedhet a lakáshitel-állomány.
[Népszabadság]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik