Befektetésajánló – a kötvényalapoké a jövő?

Érdekes jelenség játszódott le februárban a magyarországi befektetési alapok piacán. Az alapokban kezelt vagyon – mely napjainkban bőven meghaladja a „bűvös” ezermilliárd forintot – közel hét százalékkal gyarapodott úgy, hogy a befektetési alapok hozama eközben csökkent.

Az elmúlt néhány hét alatt Európában és az Egyesült Államokban is drasztikus pénzkivonás történt a részvényalapokból, s ez jelentősen hozzájárult a nyugati indexek gyenge teljesítményéhez. A menekülő tőke nagy része a kötvényalapokban látta a megoldást. A magyarországi befektetési alapok gyenge hónapot zártak, átlagosan 1,1 százalékos negatív hozamot produkáltak a legutóbbi összefoglalónk óta eltelt öt hétben.

Részvényalapok: kivétel nélkül gyengén

Legsiralmasabban a részvényalapok muzsikáltak, főleg a nyugaton befektetők sínylették meg az időszakot. A globális részvényalapok hozama februárban kivétel nélkül (átlagosan 4,4 százalékos) negatív volt.

Az OTP Platina nemzetközi részvényalapja több mint nyolcszázalékos csökkenést mutatott, de hasonlóan teljesített a CIB és az MKB hasonló profilú alapja is. A zuhanás számottevő, de elég egy pillantást vetni az európai és amerikai tőzsdék állapotára, és valamivel árnyaltabbá válik a kép: a legfőbb európai részvénypiacokat összegző Dow Jones Eurostoxx index háromszor annyit esett, mint az alapok jegyeinek árfolyama.

Itthon valamivel kedvezőbb volt a helyzet. A hazai részvényalapok jegyei átlagosan 3,1 százalékot veszítettek értékükből, ám akadt példa javulásra is. A Budapesti Értéktőzsdén nem hoztak megnyugvást a negyedik negyedéves gyorsjelentések, sőt a BÉT indexe jelentős esésbe kezdett, csökkenésének mértéke idén már tíz százalék körül van. A hazai vegyes alapok kisebb csökkenést mutattak, ám nagyobb szórás mutatkozott a hozamokban.

Pénzpiaci alapok: nincs jobb

A nemzetközi kötvényalapok szaldója épphogy pozitív lett, de a kép korántsem volt egységes. A hozamok alakulásában a forint árfolyammozgása játszotta a fő szerepet: az euróval szemben nem változott, míg a dollárral szemben ismét erősödést mutatott a honi fizetőeszköz. A hónap nyertese ebből a kategóriából került ki, az MKB külpiaci állampapírokba fektető alapja immár második hónapját töltötte a lista élén.

Az MNB januári kamatcsökkentései némiképp átrendezték a pénzpiaci és kötvényalapok piacát. Az alapok a megszokottnál gyengébben teljesítettek, ám alig elmaradva a benchmarknak használt MAX indexektől. Átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett az egy jegyre jutó eszközérték, míg a pénzpiaci szegmensben ugyanez a mutató 0,4 százalékot tett ki.

A kamatcsökkentések után kialakult alacsony állampapírhozamok (a másodpiacon hat százalék körüli hozamot biztosító papírokhoz lehet hozzájutni) azt eredményezték, hogy a lakossági megtakarítások is elkezdtek az alapok felé áramolni. Februárban főként a pénzpiaci alapokba ömlött a pénz, hozamuk mindenképpen kedvezőnek minősült, összehasonlítva a betéti kamatokkal. A tendencia nagy valószínűséggel folytatódik az elkövetkező hetekben is.

A hónap ötlete

A részvénypiacokat sújtó háborús feszültség nyomán továbbra is kockázatosnak számítanak mind a hazai, mind a külpiacokon aktív részvényalapok. Amennyiben viszont a helyzet a befektetők számára is megnyugtatóan rendeződik, erős fellendülés várható a nyomott részvényárak miatt.

A nemzetközi kötvényalapok – melyek az utóbbi időszakban „menedékstátuszt” képviselnek külföldön – várhatóan folytatják jó szereplésüket. Az euró aligha gyengül lényegesen a forinttal szemben, így nem csökkenti majd a kötvénypiacok pozitív hozamát.

Az elkövetkező hetekben ismét jelentős tényezővé léphet elő a Magyar Nemzeti Bank a befektetési alapok piacán. Az elemzők szerint a jegybanknak kamatot kell emelnie, annak ellenére, hogy az aktuális inflációs adat kifejezetten kellemes lett. Ez ismét vonzóvá teheti az állampapírokat, és feléjük irányíthatja a befektetők megtakarításait.

Az ingatlanpiac tavaszi élénkülésével a múlt év sikersztorija is folytatódhat. Az ingatlanalapok szép teljesítményét illetően azonban nem árt megjegyezni, hogy ezt a konstrukciót ténylegesen hosszú távra javasolják az alapkezelők is, nem utolsósorban a többi konstrukcióhoz mérten magas díjszabás miatt.