Belföld

Holdudvart épít az MSZP

Az MSZP társadalmi kapcsolatainak bővítését, baloldali civil szervezetek alkotta holdudvarának kiépítését tartják az egyik legfontosabb tennivalónak a párt működésének átalakítása terén a szocialisták vezető politikusai.

Az MSZP március végi tisztújító kongresszusa előtt a pártvezetők többsége szerint az MSZP esetében hiány van az európai szociáldemokrata pártokat körülvevő civil szervezetekből. Egyesek úgy vélik, az MSZP társadalmi kapcsolatainak bővítéséhez “az indirekt politizálás teljes eszköztárát fel kell használni”, nyitottabban, hatékonyabban kell politizálni.

– Ha nyitottabbak vagyunk, az emberek is jobban vállalják a pártot – fogalmazott az MSZP egyik, miniszteri tisztséget is betöltő politikusa.

A szocialisták vezetői közül többen úgy látják: ahhoz, hogy pártjuk ezt meg tudja valósítani, nem szükséges a tagság növelése, mások szerint viszont bővíteni kell a taglétszámot.

– A párt ereje nem azon múlik, hogy hány tagja van – mondta az MSZP egyik prominens személyisége.

Ezzel ellentétben a párt baloldali tömörülés platformjának több tanácskozásán az hangzott el, hogy a szocialista párt taglétszámát növelve baloldali néppárttá kell alakítani az MSZP-t.

A legnagyobb kormánypárton belül többen is kiemelik ennek fontosságát. A múlt hét folyamán a baloldali tömörülés és a szociáldemokrata platform közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezik: az MSZP akkor válhat valódi baloldali néppárttá, ha jelentősen növeli tagságát.

Más vélemények szerint az MSZP már most is gyűjtőpárt, “az ideológiai spektrumot tekintve baloldali néppárt”. Eltérő vélemények fogalmazódtak meg a párt nevének megváltoztatásáról is.

Kovács László pártelnök egy decemberi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az MSZP nevének megváltoztatásáról csak pártvita után, a tagság véleményének figyelembevételével lehet dönteni.

Egyes vélemények szerint nem a párt neve a fontos, hanem a hatékony működés, és az új szerkezeti-szervezeti formák kiépítése. Ugyanakkor olyan vélemény is van, mely szerint “a névváltoztatás egyértelművé tenné, hogy ez a párt nem a szocialista rendszer pártja, hanem a szocialista-szociáldemokrata mozgalomé”. Az MSZP felső vezetésének és elnökségének összetételét is eltérően képzelik el a szocialisták politikusai.

Abban egyetértés van, hogy az elnökségnek úgy kell felállnia, hogy ne veszítse el politikai súlyát, ezért “fajsúlyos emberekből” kell összetevődnie.

A megszólaltatott szocialista vezetők mindegyike hangsúlyozta: az elnökség összetétele akkor alakulna ideálisan, ha tagjainak fele kormányzati, másik fele önkormányzati vezetőkből vagy fiatal politikusokból állna. Egy kormánytag MSZP-s politikus szavai szerint ehhez “meg kell találni a megfelelő szintézist”.

Az elnököt, az elnökhelyettest és a két alelnököt illetően egyesek nem tartják kizártnak, hogy valamennyien a kormányban vagy az állami funkcióban lévő politikusok közül kerüljenek ki, mások szerint azonban legalább az egyik alelnöknek “főállású” pártpolitikusnak, azaz nem kormányzati tisztségviselőnek kell lennie.

Az MSZP működése tekintetében többen hangoztatták a megfelelő kommunikáció szükségességét. Van, aki szerint életre kell hívni egy olyan műhelyt, kabinetet a hosszú távú témák – esélyegyenlőség az oktatásban, hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása – napirenden tartására.

Emellett volt, aki azt hangsúlyozta, hogy az MSZP-ben nincs gyökere a Fidesz-típusú kommunikációnak, vagyis a jól csengő, hosszú ideig emlékezetes szlogenek, mondatok kimondásának, ezért a párt vezető politikusainak kell megtanulniuk a megfelelő kommunikációt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik