Egyetlen percen is rengeteg múlhat – ezt Magyarország Európai Unión (EU) kívüli kereskedelmi partnerei jövőre a saját bőrükön tapasztalhatják majd. Amennyiben ugyanis egy “harmadik országból” érkező szállítmány 2004. április 30-án közvetlenül éjfél előtt lépi át a határt, akkor még a régi tarifát fizettetik meg a tulajdonosával, éjféltől viszont már az új, uniós vámok lesznek érvényben.
Keleti kényelmetlenségek
Ami a vámügyintézés sebességét illeti, az áruszállításban a magyar vállalkozók 2004 májusától nem számíthatnak azonnal a jelenleginél gyorsabb áthaladásra az ország nyugati határain. A ki- és beléptetést manapság jellemző várakozási idő például a VPOP-tól kapott tájékoztatás szerint mindössze az után csökkenhet, hogy hazánk csatlakozott a schengeni egyezményhez. Erre várhatóan csupán 2006-2007-től kerülhet sor. Sőt, sokak szerint ez egyúttal azt is maga után vonja majd, hogy az unió bővítéséből kimaradó országokkal – Ukrajnával, Szerbiával, Horvátországgal és (néhány évig) Romániával – közös határszakaszokon a jelenleginél is hosszabb várakozási időre kell felkészülni, miután a szigorú schengeni ellenőrzések ezekre a határokra tolódnak.
Az unió 15 tagországában jelenleg mintegy 130 ezer vámos teljesít szolgálatot, hozzájuk csatlakozik majd a VPOP jelenleg 7850 fő körüli állománya. Ez a létszám a csatlakozás után sem csökken. Mindazokról a helyekről ugyanis, ahol megszűnnek a feladatok, új területekre csoportosítják át az alkalmazottakat. Éppen ezért jó ideje zajlik a vámtisztek uniós felkészítése: az úgynevezett Twinning-program keretében spanyol vámigazgatási szakemberek többhetes tanfolyamok keretében Budapesten oktatják a magyar vámosokat az új feladatok ellátásához szükséges ismeretekre.
A külföldi kereskedelmi partnerek többsége kedvező fordulatként fogja megélni a változást. Korábbi becslések szerint legalább 6 ezer közösségi vámtétel átvétele a jelenleg érvényes magyar tarifák csökkenését vonja majd maga után. A közösség 3,6 százalékos átlagához képest hazánkban 6,9 százalék az átlagos vámszint. Lesznek ugyanakkor olyan területek is, mint a mezőgazdaság vagy a textilipar, ahol az Európai Unió vámkódexéhez való igazodás a jelenlegi magyar vámtételeknél magasabb százalékok alkalmazását kívánja meg. Ezen felül van két olyan, a szovjet utódállamokból behozott és a hazai ipar számára fontos nyersanyag – a megmunkálatlan alumínium és a vinilklorid -, amelyek tarifájának elvileg szintén emelkednie kellene a csatlakozás után, ám az EU a tárgyalásokon hozzájárult a kedvezményes vámtételek ideiglenes (3 éves) fenntartásához. Juhász Endre főtárgyaló akkoriban azt mondta, hogy az alkuval 10 millió dollárt sikerült megtakarítani az alumíniumiparnak. Kibúvó mellesleg a türelmi idő lejárta után is akadhat: a vinilklorid problémájára az általános preferencia-rendszer (GSP) felülvizsgálata kínálhat megoldást.
“A vámtételek csatlakozás utáni csökkenése nem jelent automatikusan kedvezőbb helyzetet a cégek számára: az uniós tagsággal mintegy 5 ezer áruféleség vámtétele csökken, miközben 1600 cikké növekszik” – mutat rá Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium vám- és jövedéki főosztályának vezetője, aki egyúttal a csatlakozási felkészülés vámuniós tárcaközi bizottságát is vezeti. Sőt, Magyarország egyúttal átveszi az uniónak a jelenleginél sokkal részletesebb nomenklatúra-szabályozását is, így 13 ezerről 24 ezer cikkesre bővül a nomenklatúra besorolás rendszere.
A magyar vállalkozóknak ugyanakkor a vámterhelés tekintetében nem kell drasztikus változásra felkészülnie – legalábbis ezt vetíti előre a Kopint-Datorg által a minisztérium számára készített elemzés. Mint Beszteri Sára szavaiból kiderül, az ipari termékek tényleges forgalom alapján, súlyozott átlaggal számított vámterhelése például jelenleg 1,53 százalék, ami szinte teljesen megegyezik a csatlakozás után várható szinttel. A Kopint-Datorg kutatása megmutatta, hogy bár a 6,9 százalékos átlagos magyar vámszint elméletben valóban a kétszerese az unióban regisztráltnak, a különböző árcuikkek forgalmának eltérő volumene miatt azonban a tényleges vámterhelés alig magasabb az ottaninál.
Érzékenység
A különösen érzékeny agrártermékek esetében a tényleges termékforgalom alapján számított vámterhelés ma 2 százalékos, drasztikus változás ezen a téren sem várható. Ráadásul egyes fontosabb mezőgazdasági árucikkekre fennmaradnak az igen magas – 30-40 százalékos – védelmi jellegű vámok. Ezekről azonban tudni kell, hogy csak azokra a termékekre vonatkoznak, amelyek túllépik az évekkel ezelőtt megállapított vámkvótákat. A kvótán belüli termékekre az 1994 előtt érvényben lévő vámtételeket kell alkalmazni.
A pénzügyi tárca illetékese szerint tehát a közeljövőben nem lesz számottevően nyitottabb a piac Magyarországon. Sőt, mivel a külvilággal folytatott árucsere mintegy 80 százaléka már most is szabadkereskedelmi keretek között zajlik, a vámtételek átrendezése sem állítja megoldhatatlan feladat elé az országot. Az EU-val szemben fennálló vámhatárok eltörlése és az uniós vámtételek bevezetése viszont – ahogy arra legfrissebb tanulmányában a bécsi központú Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) is rámutat – várhatóan növelni fogja a tagjelöltek külkereskedelmi hiányát. A költségvetés úgyszintén búcsút inthet egy fontos bevételi forrásnak, hiszen az unió külső határain beszedett vámok automatikusan Brüsszelbe vándorolnak, és csupán a mindenkori vámbevételek 10-15 százaléka kerül utólag vissza a rendeltetési ország vámhatóságaihoz.
Felelősség
Az éves szinten közel 100 milliárd eurós EU-büdzsének egyébiránt körülbelül 15 százaléka származik a külső határokon beszedett vámokból. Ezért a “beléptetési” országok vámhatóságaira, így hamarosan a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára (VPOP) is, különösen nagy felelősség hárul az uniós vámrendszer szabályos működtetésében.
A 2004. május elsejei állapotok azonban korántsem feltétlenül véglegesek. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fordulóján ugyanis felmerült az az igény, hogy pár éven belül 40-60 százalékkal csökkentsék a mezőgazdasági termékek vámtételeit. Amennyiben ez a törekvés megvalósul, könnyen előfordulhat, hogy a magyar búzának nem csupán az uniós tagországok termékeivel, hanem akár az amerikaival is versenyeznie kell majd az EU piacán.
