Belföld

Elektronikus ügyintézés – csipkártya a hivatalokban

admin

2003. 03. 09. 12:00

Az elektronikus aláírásra alkalmas csipkártya biztonságossá teszi az adatáramlást és mind az államigazgatás, mind a cégek munkáját felgyorsíthatja.

Százezernél is több Magyar Igazolvány kiadását segítette egy év alatt az a csipkártyás rendszer, amelynek biztonsági megoldását az Icon Számítástechnikai Rt. fejlesztette ki a Belügyminisztérium (BM) részére. Az okmány kiállítását kérelmező külképviseletek és a BM központja közötti adatáramlást segítő megoldás egyike azon alkalmazásoknak, amelyek digitális aláírással, tökéletes biztonsággal és hitelesen valósítják meg a különböző rendszerek közötti papírmentes adatátvitelt.

“A speciális csipkártyás rendszerek értékesítéséből ötéves időtávlatban több százmillió forintos árbevételre számítunk” – mondja Konkoly Thege Szabolcs, az Icon Számítástechnikai Rt. biztonsági üzletágának igazgatója. Szerinte az intelligens kártyák elsősorban a lakosság és a vállalatok államigazgatási intézményekkel való kapcsolattartását könnyíthetik meg.

Csipkártyás megoldások a BM-ben és az APEH-nél


Eszéki igazolványigénylés. Csipkártyával hitelesítenek.

Amikor a Magyar Igazolványt igénylő személy a megfelelő okmányokkal – személyivel, útlevéllel – igazolja magát a külképviseleten, az ügyintéző a csipkártya segítségével digitális aláírással látja el az általa kitöltött elektronikus igénylést, és szélessávú hálózaton a BM magyarországi központjába küldi azt. A hivatal dolgozói a beadvány összes engedélyeztetési lépcsőjét szintén csipkártyával aláírva hagyják jóvá, és ez a papírmentes munkafolyamat egészen addig tart, amíg végül a BM központban kitöltik az útlevélhez hasonlító biankó okmányokat.

Hasonló, szintén csipkártyás megoldáson alapul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kiemelt adózók számára létrehozott rendszere is. Jelenleg mintegy ötszáz nagyadózó számára kötelező az elektronikus adatszolgáltatás és adóbevallás, s az adóhivatal által kidolgozott rendszerben ezek az ügyfelek azért hitelesítik kártyával dokumentumaikat, mert a jelenlegi jogszabályoknak ez az eszköz felel meg. Az APEH azonban csupán a rendszer szerveroldali működtetéséért felel: a csipkártyákat már az adózóknak kell beszerezniük, ami többletkiadást jelent majd a cégeknek.

 A legnagyobb biztonságban

A hiteles digitális aláírást az úgynevezett publikus kulcs infrastruktúra (PKI) rendszer teszi lehetővé. Ennek egyik eleme az aláíró által birtokolt csipkártyán vagy más hordozón, esetleg titkos fájlban tárolt magánkulcs, amely tökéletesen illeszkedik egy, az elfogadók által őrzött publikus kulcshoz. Az elektronikus aláírással ellátott dokumentum sérthetetlenségét a PKI rendszer úgy teszi lehetővé, hogy az üzenetről fix hosszúságú kódot készít, amelyet a dokumentum aláírója a magánkulcsával titkosít. Az így létrejött digitális aláírást az eredeti dokumentumhoz csatolja. Az aláírás ellenőrzése egy matematikai algoritmussal történik, amely a nyilvános kulccsal dekódolja a digitális aláírást. Ha minden jól megy, újra előáll a fix hosszúságú kód. Így a dokumentum hitelesnek tekintendő, mivel biztos, hogy az aláírás az adott nyilvános kulcshoz tartozó magánkulccsal készült. Az aláíró személyazonosságát a nyilvános kulcs ismeretében a hitelesítés-szolgáltató tanúsítja.

A II. kerületnek kész rendszere van már

Alighanem a zsebükbe kell majd nyúlniuk az elektronikus kormányzatok jövőbeli ügyfeleinek is, amennyiben ügyeiket efféle kártyával szeretnék hitelesíteni. A budapesti II. kerület polgármesteri hivatala által kidolgoztatott, már rendelkezésre álló, ám még sem a lakosság, sem a dolgozók által nem használt e-önkormányzati rendszert például azzal a szándékkal alakították ki, hogy az bármikor fogadhassa a hivatalba betérők digitális aláírását – az ehhez szükséges eszközöket és tanúsítványokat azonban az ügyfeleknek maguknak kell beszerezniük. “Terveink szerint a kerületben lakók kedvezményesen juthatnak majd a digitális aláíráshoz” – ígéri Bencze B. György, az önkormányzat e-kormányzati tanácsnoka.

A II. kerület egyébként a hagyományos, nagytömegű ügyintézés támogatásra vezette be a rendszert, így mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek számára nyújtana elektronikus szolgáltatásokat, legyen szó akár a közterület-foglalásra, vagy a parkolásra szóló engedélyek kiadásának megkönnyítéséről. Mivel azonban az önkormányzatban sem e rendszer fejlesztésére, sem annak üzemeltetésére nincs szakértelem, a hivatal az Econet.hu Rt.-t bízta meg mindezzel.

Ahhoz persze, hogy egy államigazgatási szerv, vagy egy vállalat biztos lehessen abban, hogy a digitális aláírás valóban a megfelelő személytől származik, a Hírközlési Főfelügyelet (Híf) által nyilvántartott hitelesítés-szolgáltatókra van szükség. Ezen – a piac szereplői által elfogadott és a főfelügyelet által rendszeresen ellenőrzött, független – cégek tanúsítványokkal igazolják az aláíró személyazonosságát, és ez elektronikus aláírás technikai megoldásainak megfelelőségét is.

 Idén 47 szolgáltatás lesz elérhető

Az e-kormányzat, szolgáltató állam koncepción belül év végéig az állampolgárok 47 elektronikus ügyintézési szolgáltatást érhetnek majd el a magyarorszag.hu portálon keresztül. Többek között online intézhetjük lakcímváltozással, egyéni vállalkozói igazolvánnyal, anyakönyvi kivonattal, jogosítvánnyal, nemzetközi jogosítvánnyal kapcsolatos ügyeinket. A hitelesítést kezdetben nem a publikus kulcs infrastruktúra teszi majd lehetővé: aki igénybe kívánja venni a szolgáltatást, azzal az érintett szerv először polgári jogi – adatvédelmi szerződést köt, és ezután annak szellemében intézheti ügyét – mondta el Baja Ferenc államtitkár, a Figyelő Fórum E-government konferenciáján.

Magyarországon már több ilyen hitelesítés-szolgáltató vállalkozás működik, de még nem a törvény által minősítettként meghatározott szinten. A minősített elektronikus aláírást ugyanis csak minősített szolgáltatók állíthatják ki, de a Híf honlapja szerint (cikkünk írásának idején) sikeres minősítési vizsgálaton átesett szolgáltató még nincs. Amennyiben létrejön az első minősített szolgáltató, az általa kiállított tanúsítványon alapuló aláírás jogi érvényessége nem tagadható meg és bírósági eljárásokban is bizonyítékként el kell fogadni.

Egy másik fejlődési irány a már az előző kormányzati ciklusban tervezetként megjelent kormányzati hitelesítés-szolgáltató létrehozása, amely kezdetben a kormányzat és a közigazgatás számára végezné tevékenységét. “Amint ez létrejön, a csipkátya és az elektronikus aláírás piacának felfutására számítunk” – mondja Konkoly Thege Szabolcs. Szerinte ugyanis e rendszerek potenciális üzleti felhasználói jelenleg még kivárnak és komolyabb befektetéseikkel megvárják a kormányzati hitelesítés-szolgáltató létrejöttét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.