A Biztonsági Tanácsban jelentését beterjesztő Blix mindamellett kijelentette, hogy az ellenőrök Irakban végzett munkája nem mentes a feszültségektől – tudósít az MTI. Ennek ellenére úgy vélekedett Blix, hogy az ellenőrök munkájukat az egész országban hivatásuknak megfelelően végezték, s szerinte munkatársai a gyanús helyek ellenőrzésekor “viszonylag kevés nehézségbe” ütköztek.
Hans Blix szerint senki sem akarja a fegyverzetellenőrzés vég nélküli folytatását. Hogy mennyi idő kell még az ellenőrzés befejezéséhez? Saját kérdésére úgy válaszolt, hogy nem évek, de nem is hetek, hanem hónapok. Szerinte Irak nagy lépéseket tett a leszerelés terén, de maradtak még kérdőjelek. Azt mondta, hogy Irak még nem adott át elég dokumentumot.
Az asz-Szamud-2 rakéták megsemmisítését viszont lényeges mértékű leszerelésnek nevezte. Az ellenőrzés hatékonyságának megerősítésére is kitérve kijelentette, hogy nem a szakértők számának a megkétszerezését szeretné, hanem azoknak a hírszerzési információknak a megduplázását, amelyek tanácsokat adhatnak az ENSZ szakembereinek, hogy hol folytassanak ellenőrzést.
Az iraki együttműködésről szólva úgy ítélte meg, hogy a kezdeti vonakodás után felgyorsultak az iraki kezdeményezések.
Hans Blix kételkedik azokban az iraki állításokban, amelyek szerint az arab állam 1991-ben nagy mennyiségű biológiai fegyvert semmisített meg. Az ENSZ-szakértők nagyon valószínűnek tartják, hogy sohasem került sor 21 ezer liternyi, fegyverben alkalmazható baktériumtenyészet megsemmisítésére – olvasható egyebek között azon a hosszú listán, amelyet a fegyverzetellenőrök állítottak össze, további leszerelési lépéseket követelve benne Bagdadtól.
Ezt a 167 oldalas dokumentumot megkapták a Biztonsági Tanács tagállamai, amelyek pénteken újabb ülésen tanácskoznak az iraki válságról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
