Belföld

Amerikai elemzők szerint privatizálni kell az iraki energiaipart

Amerikai elemzők szerint az esetleges háború utáni újjáépítésre Iraknak nem lesz pénze, amerikai segélyekre lesz szükség. Ezen csak az iraki energiaipar gyors privatizálása enyhíthet.

Az amerikai kormányzat arra számít, hogy az iraki olajexport fedezni fogja az újjáépítés költségeit. Ez azonban nem valószínű: tizenkét évi gazdasági embargó és az esetleges háborús pusztítás után a helyreállítás legalább 25 milliárd dollárba kerül évente, tíz éven keresztül. Márpedig a háború utáni első egy-két évben Irak olajbevétele aligha lesz nagyobb évi 14-16 milliárd dollárnál, mert termelőberendezései elavultak, és a háború után az olaj ára erősen csökkenni fog – idézte egy washingtoni tanácsadó intézet, a The Petroleum Finance Company szakértőjét, Raadf Alkadirit pénteken a Dow Jones hírügynökség. Az amerikai külügyi kutatóintézet (CFR) energiaügyi szakérője, Philip Verleger úgy vélte, hogy az amerikai adófizetőknek “többszáz milliárd dolláros számlát” kell majd állniuk az iraki újjáépítés közben.

Irak jelenlegi olajbevételéből 72 százalék szolgálja az úgynevezett emberiességi importot – élelmiszerek és gyógyszerek behozatalát -, kisebb része az ENSZ-ellenőrzést és az öbölháborús jóvátételt finanszírozza, úgyhogy ebből csak évi 3-4 milliárd dollár látható jelenleg elkülöníthetőnek újjáépítésre. Ezért a szakértők eleve kizárják azt is, hogy az iraki olajbevételből kárpótolni lehetne az amerikai költségvetést a háborús kiadásokért. Ellenkezőleg: az iraki újjáépítésre fordítandó amerikai segélyek a háborús kiadásokon felül értendők.

A helyzeten, mármint Irak pénzhiányán csak az enyhíthet, ha az iraki energiaipart gyorsan privatizálják a háború után, mert az sok magángazdasági beruházást vonzana az országba. A 112 milliárd hordóra becsült iraki olajtartalék elég vonzerő lehet – vélik az amerikai Heritage Foundationnél. Több szakértő azonban kétségbe vonja ennek hatásosságát. Azzal érvelnek, hogy ha Irak megpróbálja elárasztani olajával a piacot, az versenyre késztetheti az OPEC-vezető hatalmát, Szaud-Arábiát a piacvesztés elkerülésére, és akkor még alacsonyabb lehet majd a kőolaj ára.

És akkor hátra van még Irak külföldi adóssága, amelyet 150-200 milliárd dollárra becsülnek. A háború utáni olajbevételek jelentős részére igényt tartanak majd a hitelezők. Lehet, hogy sikerül rávenni Kuvaitot: Szaddám Huszein eltávolításáért cserébe mondjon le az öbölháborús jóvátételről, de lehet, hogy nem sikerül. – Végül is az iraki lakosság lesz az, amely utoljára részesül az újjáépítés áldásaiból – mondta a nagy-britanniai Birminghami Egyetem szakértője, Colin Rowat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik