Noha Irakban az ENSZ által szabott határidőket betartva, hétvégén megkezdődött az úgynevezett asz-Szamúd rakéták megsemmisítése, az USA vezetése továbbra is kitart a háború mellett. A hivatalos amerikai álláspont szerint, melyet a Fehér Ház szóvivője ismertetett, a mostani iraki ténykedés csupán “félrevezetés”.
Colin Powell amerikai külügyminiszter a hétvégi iraki helyzet fényében több időt adna a fegyverzetellenőröknek. Azok vezetője, Hans Blix pénteken teszi le következő jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának asztalára.
Poloska a Biztonsági Tanácsnál
A brit Observer birtokába került e-mail szerint az Egyesült Államok lehallgatja az ENSZ BT New York-ba delegált tagjainak hivatali és otthoni telefonjait, valamint e-mailjeik között kutakodik. A BT nem állandó tagjai közül azon országok képviselői után kémkedik az USA, amelyek esetében nem egyértelmű a háború melletti voks. Amerikai vélemények szerint az Observer által közölt e-mail sok esetben brit helyesírási szabályok szerint íródott, holott a feladó az amerkai Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency – NSA). Az Observer hétfőn megjelent cikkében, lábjegyzetben megjegyzi, hogy a levél tartalmát azért írták át a brit szabályok szerint, mert az a brit közönségnek szólt. A nap folyamán az e-mail szövegét az eredeti változatban is megjelentette a lap internetes változata.
A testületen belül hétvégén tovább folytatódott az alkudozás, amelyet ugyancsak jelentős mértékben befolyásolhat a rakéta-leszerelések hétvégi megkezdése. A katonai offenzívát jóváhagyó ENSZ-határozathoz, ha erre egyáltalán szüksége van az USÁ-nak, a tizenötből kilenc igen szavazatra és a három vétójoggal felruházott tagállam, Franciaország, Oroszország és Kína tartózkodására lesz szükség.
A lélegzetvételnyi idő, amihez az alkudozás főszereplői a már említett rakéták leszerelése folytán jutottak, jól jöhet Amerika számára is, hiszen a háború terv szerinti megkezdésének elengedhetetlen feltétele az északi front megerősítése. Márpedig ehhez a török támaszpontokra is szükségük van az Egyesült Államok csapatainak, az ankarai törvényhozás azonban, igaz hajszál, pontosabban négy szavazat híján, de nem járult hozzá ezek átengedéséhez.
Padlón a török tőzsde
Az amerikai csapatok állomásoztatásának elutasítása után, hétfőn Abdullah Gül török miniszterelnök még a tőzsdenyitás előtt igyekezett megnyugtatni a tőkepiacokat az ország stabil gazdasági helyzete felől. Az isztambuli tőzsdét azonban nem hatották meg a miniszterelnök szavai, a nyitás után átlagosan több mint tíz százalékkal zuhantak a részvényárak, a dollár és az euró pedig jelentős erősödésnek indult a török devizával szemben.
Az amerikai katonai igény török elutasítása egyes források szerint a haditerv átszabására kényszerítheti az amerikai katonai vezetést. (Az északi fronton 62 ezer szárazföldi katona bevetésével számol az eredeti terv, őket így csak légi úton lehetne a térségbe, Észak-Irakba juttatni.) A nyilatkozatok szerint azonban egyelőre inkább abban reménykednek, hogy a török parlament újból szavazásra bocsátja a kérdést.
A brit Financial Times által idézett megfigyelők szerint másodszori nekifutásra – ha másért nem, az USA által beígért néhány milliárd dollárért és az IMF további támogatásáért cserébe – a képviselők talán hozzájárulnak a csapatok országba engedéséhez. Az ankarai vezetés a szavazás kimenetelének bizonytalansága miatt azonban csak nehezen áll majd rá az új szavazás elrendelésére.
Légtéri zavar Magyarországon
Valószínűleg nem növelte a háborút támogatók táborát az a szombati hír, amely arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az Egyesült Államok megsértette hazánk szuverenitását, amikor az eredetileg közölt céltól, az afganisztáni Tartós Szabadság akcióban való részvételtől eltérően az Irak elleni támadást előkészítő csapatokhoz csatlakoztak a Magyarország légterén áthaladó, Ferihegyen tankoló helikopterek. Erről Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tartott rendkívüli sajtótájékoztatót szombaton.
A kisebbfajta diplomáciai purparlé után – bocsánatkérő szóbeli jegyzék az Egyesült Államok, majd keményhangú szóbeli jegyzék a magyar fél részéről – hétfőre már-már elülni látszott a vihar, ám a Magyar Nemzet hétfői száma arról számol be, hogy a felhatalmazás nélküli repülések korábban és az ominózus eset óta is tartanak a magyar légtérben. Simicskó István, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke a lap által közölt feltételezést megalapozottnak tartja, és eseti bizottság felállítását szorgalmazza az ügyben.
