Ismét kettős árrendszer kezd kialakulni a húspiacon, azzal a különbséggel, hogy ma már nemcsak a belföldre és külföldre szánt sertések felvásárlási árában, hanem a fogyasztói árakban is óriási különbségek alakultak ki – írja a Magyar Hírlap szombati száma. A hentesboltokban és nagykereskedelmi láncoknál éppúgy találkozhatnak a háziasszonyok kilónként 999 forintba kerülő rövidkarajjal, mint az egyik nagyáruház hűtőpultjaiban 380 forintért kínált egész nyers sonkákkal.
Ezt az magyarázza, hogy vannak, akik betartják a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) által három hete működtetett piacszabályozási rendszert, és vannak, akik nem. Előbbiek megadják a közepes minőségű sertés felvásárlási minimálárának számító kilónkénti 265 forintot, és így jogosultak az EU-felkészülést segítő támogatásra. Más cégek azonban – főként a belpiacon érdekelt kisüzemek – továbbra is jóval kevesebb pénzt adnak a hízóért. Ez akár 210 forintot is jelenthet, ami kilónként eleve 45 forint hátrányt jelent a piacszabályozásban részt vevő vágóhidaknak. Ezek főként az exportérdekelt vállalkozások, nagy feldolgozók, amelyek a terméktanácstól két hónap alatt az EU-felkészülésre hivatkozva higiénés költségtérítés címen összesen 1,5 milliárd forintot igényelhetnek. Ennek fejében viszont ki kell fizetniük az uniós áraknál 40-50 forinttal magasabb felvásárlási minimálárat.
A sertéspiac – az utóbbi négy hét adatait figyelve – úgy tűnik befogadta a VHT és a földművelésügyi tárca által kitalált szabályozást. E héten igen sok disznó végezte a vágóhidakon: a szokásos 70-75 ezerrel szemben 92,7 ezret dolgoztak föl az üzemekben. Az országos átlagár három hét alatt, amióta érvényes a minimáláras rendszer 257-258 forint köré kúszott fel. (Ez az ár csak néhány üzemnek biztosít kicsiny nyereséget, mivel az átlagos önköltség ennél 10–30 forinttal magasabb.)
A vágásszám emelkedése ellenére azonban úgy tudjuk – és ezt lapunknak nyilatkozó Zádori László terméktanácsi titkár is megerősítette –, hogy több nagyfeldolgozó sem nézte jó szemmel a minimáláras rendszer bevezetését. Annyira nem, hogy az egyik nagy cég, a Pick csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Rt. a héten beadványban kartellvádakkal illette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtt a terméktanácsot, és a Fővárosi Bíróságon a szervezet legitimitását is megtámadta. A Pick csoport véleményét hétfőn osztja meg a sajtóval a fő tulajdonos Arago által delegált Kovács Tamás.
Zádori szerint alaptalanok az árkartellel kapcsolatos vádak, ugyanis a szabályozás csak áprilisig érvényes, és 400 ezer sertésre vonatkozik, míg a KSH szerint 5,2 millió sertés röfög az ólakban. Zádori hivatkozott az agrárrendtartási törvényre, amely biztosít jogosítványokat a terméktanács számára piaci beavatkozások esetére, és az agrártárcával folytatott egyeztetés előzte meg a szervezet intézkedését. Hogy ezek meggyőzik-e a GVH-t, az már hétfőn kiderül, ugyanis ekkor hallgatja meg a grémium a VHT titkárát.
A tárca egyébként besegít a húspiaci viszonyok átláthatóvá tételében. Hétfőtől ugyanis ellenőrzés-sorozatra számíthatnak a hentesek, vágóhidak, nagyáruházak egyaránt. Az állat-egészségügyi hatóságok, az ÁNTSZ, a fogyasztóvédők egyaránt a feketén forgalmazott húsokra próbálnak fényt deríteni, amelyek szintén az árak eltérítését okozzák.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
