Március elsejétől a betárcsázós internetes piac több mint felét birtokló Axelero – a Matáv leányvállalata – az államilag is támogatott 15 órás internetcsomagját tíz százalékkal olcsóbban, háromezer forintért, a negyvenórásat harmincszázalékos árengedménnyel, hatezer forintért, az új százórásat pedig 58 százalékkal olcsóbban, kilencezer forintért kínálja az eddigihez képest. Az európai átlagba illeszkedő árakat azért vezetheti be a piacra az Axelero, mert március elsejétől a Matáv az – államilag is támogatott – internetezés eléréséhez szükséges telefondíjait a kiskereskedelmi árhoz képest 25 százalékkal olcsóbban, azaz nagykereskedelmi formában is értékesíti az internetszolgáltatóknak.
A miniszterelnök által március elsejére ígért 25 százalékos internetár-csökkenés nagyjából ennyit jelent – írja a Népszabadság. A Matávon és az Axelerón kívüli világ ugyanis nem számíthat olcsóbb internetre.
Vasváriné Menyhárt Éva, a Matáv igazgatója a lapnak azt mondta, jelenleg az internetes piac 85 százalékát lefedő szolgáltatókkal folynak a tárgyalások a hálózati hozzáférési szerződések módosításáról, amire azért van szükség, hogy a cégek 25 százalékkal olcsóbb nagykereskedelmi áron tudják venni a telefonpercdíjakat. Konkrét eredményekről – a leányvállalat Axelerót kivéve – egyelőre nem tudott beszámolni, de reményei szerint ezen a héten sikerül többekkel lezárni az egyeztetéseket. Szerinte a Matáv új konstrukciója jó, és alkalmas az internetezés árának csökkentésére.
Ezzel a véleményével azonban gyakorlatilag a Matáv és az Axelero egyedül van. Az EnterNet, az Interware, az Externet, a Nextra, az Inter.net és a PanTel kijelentette: sem 2003. március elsejétől, sem belátható időn belül nem tudja 25 százalékkal csökkenteni az internetezés árait. Mint mondják, a Matávtól olyan ajánlatot kaptak, amely nem teszi lehetővé számukra, hogy fogyasztóiknak olcsóbban kínálják az internetezést.
A 15, 40 és 100 órás betárcsázós csomagok új ára mellé ugyanis további nehezítésként a Matáv az internetezés telefonszámlája behajtásának teljes kockázatát a szolgáltatóra kívánja hárítani. Az új csomagok 25 százalékos nagykereskedelmi árengedménye – amiből 13 százalékot díjvisszatérítés formájában eddig is megkaptak a netes cégek – nem képezheti alapját semmiféle kiskereskedelmi árcsökkentésnek – állítják a cégek. Ahhoz, hogy valóban 25 százalékkal olcsóbb legyen a világháló, a netes társaságoknak a Matáv tarifái mellett saját internetszolgáltatásukat nagyjából ötven százalékkal olcsóbbá kellene tenniük. A cégek szerint a Matáv Rt. magatartása az erőfölénnyel való visszaélés tipikus példája.
Kóka János, az Elender vezérigazgatója szerint nem igaz a Matáv állítása, amely szerint a nagykereskedelmi ár révén csökkennének a fogyasztói árak, a szolgáltatók sem járnak jobban. A kormányzati szándék jó cél, ám ahhoz, hogy Magyarországon érdemben csökkenjen az internet ára, több feltételnek is teljesülnie kellene. Az egyik lehetséges út: kényszeríteni a Matávot arra, hogy valóban 25 százalékkal tegye olcsóbbá tarifáit. A másik: olyan szabályozói környezet megteremtése, amely biztosítja a versenyt, és nem szolgáltatja ki a cégeket a Matávnak.
Amennyiben az internetszolgáltatók megfelelő garanciát kapnak arra, hogy a kormány a távközlési piac liberalizációját megvalósítja, és a Matáv teljesíti az ígéretét, a cégek az átmeneti időszakban is vállalják a 25 százalékos árcsökkentést. Még akkor is, ha ezáltal veszteséget termelnek – mondta Kóka. Hozzátette: a szolgáltatók már most is megfulladnak attól, hogy a Matáv lefölözi az internetezés hasznát.
