Egyirányú forgalom
Régóta keres magának partnert a BÉT, de igazán aktívan tavaly nyár óta folytak a tárgyalások a különböző nemzetközi tőzsdékkel a világ minden tájáról. Mint Jaksity György elmondta, a mostani megállapodás csak az első lépése annak a hosszú folyamatnak, amelynek végeredményeként a budapesti börze szervesen bekapcsolódhat a világ értékpapír-kereskedelmének vérkeringésébe. Egyelőre inkább technikai együttműködésről van szó: a hazai brókercégek április/május után hozzáférhetnek majd a frankfurti tőzsde elektronikus kereskedési rendszeréhez. A kapcsolat tehát egyirányú: a magyar befektetők elérhetik a Xetrán forgalmazott értékpapírokat, de a BÉT-részvények nem kerülnek be a Xetra rendszerébe. Az együttműködés elmélyítése ezért továbbra ia napirenden marad, ahogyan az sem kizárt, hogy más tőzsdékkel is hasonló megállapodások születnek majd.
– A megállapodás létrejött a két igazgatóság jóváhagyása és egyetértése alapján, a szerződés aláírása a következő hetekben történik meg. Szeretnénk az év második negyedévében elindítani a szolgáltatást.
• Mit jelent ez a magyar tőzsdézők, elsősorban a hazai kisbefektetők számára?
– A világ egyik legnagyobb tőzsdéjének és az ott forgó mintegy 10 ezer befektetési eszköznek a Budapesti Értéktőzsdén keresztüli elérését, ami reméljük már rövidtávon is olcsóbbá és könnyebbé teszi a befektetők üzletelését a ma használt alternatívákhoz képest.
• Mennyivel válik így olcsóbbá a nemzetközi értékpapírok adás-vétele? Eddig körülbelül mennyiért juthattak hozzá, mostantól hogy alakulnak majd a díjak?
Jaksity György
– Ez elsősorban a befektetési szolgáltatók üzletpolitikájától és a versenytől függ. A BÉT a szolgáltatások körének szélesítése, színvonalának emelése, illetve ezen keresztül a forgalom gyarapítása érdekében köti meg a megállapodást. Kétségkívül reménykedünk abban is, hogy a befektetők által is érzékelhető lesz a költségcsökkenés, és ez hozzájárulhat a forgalom bővüléséhez.
• Az Ön meglátása szerint miért érdeke ma egy magyar tőzsdézőnek, hogy az immár tartósnak mondható külföldi besszhangulatból közvetlenül is kivegye a részét, magyarul nemzetközi részvényeket vásároljon?
– Nem a tőzsde dolga megítélni, hogy a befektetőknek mibe kell fektetni a pénzét. A tőzsde feladata, hogy a maga keretei között segítséget, szolgáltatást nyújtson a piaci szereplőknek, bármit is szeretnének csinálni. Mi egy már tavaly is 200 milliárdos, és kétszámjegyű növekedéssel jellemezhető forgalom egyre nagyobb részét szeretnénk a BÉT-re terelni.
Igények, költségek, feltételek…
A befektetők külföldi értékpapírok iránti növekvő igényét elégíti ki a Xetra közvetlen elérésének lehetősége. (2002-ben ugyanis 200 milliárd forintnyi volt a nemzetközi papírok forgalma, melynek 30-40 százaléka a Xetrán jegyzett instrumentumokra irányult. Idén ennél nagyaságrendekkel magasabb volumenre számítanak a tőzsde vezetői.) Az új szolgáltatást havi 300 eurós fix díjért vagy az ügyleti érték 3 bázispontja ellenében nyújtja a BÉT a befektetési szolgáltatóknak, ám az még a jövő titka, hogy ők mennyiért, a mai kondícióknál olcsóbban adják-e tovább a befektetőknek. (A külföldi értékpapírok adás-vétele ma még elég drága: általában az árfolyamérték 0,9 százalékát, valamint egy magas fix díjat (5-15 ezer forintot) számolnak fel megbízásonként.)
A szolgáltatás megvásárlása és a technikai háttér biztosítása mellett a brókercégeknek, illetve bankoknak további feltételként meg kell szerezniük a Xetra-tagságot, valamint üzletkötőiknek le kell tenniük a „Xetra-vizsgát”. Jelen pillanatban 24 magyar kereskedő rendelkezik e speciális képesítéssel.
– Ez az egy megállapodás mintegy tízezer új termék elérését jelenti a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. Biztos vagyok benne, hogy nem tudunk olyan informáltságot garantálni, mint a saját piacunkon jegyzett cégek esetében. Ugyanakkor már ma is befektetnek ezeken a piacokon a befektetők, és tájékozódnak, mielőtt döntéseket hoznak. Ezt elsősorban már ma is a befektetési szolgáltatók, illetve a külföldi tőzsdék és vállalatok információszolgáltatásai etszik lehetővé – főként az Internet segítségével.
• Milyen előnye származik az együttműködésből a BÉT-nek: a Deutsche Börse forgalmát egyértelműen növeljük, de várható-e ettől a megállapodástól a hazai börze likviditásának a bővülése?
– A tavaly külföldi papírokban folytatott kereskedés több mint harmada terelődhet a Budapesti Értéktőzsdére a megállapodás eredményeként. Ez a saját papírjaink likviditását önmagában nem emeli, de számunkra forgalombővülést jelent.
• Jelent-e a BÉT kibocsátó társaságai számára valamiféle plusz terhet, kötelezettséget az együttműködés?
– Nem, őket ez a lépés semmilyen módon nem érinti.
• Mit kell tenniük a brókercégeknek, bankoknak, hogy ügyfeleik valóban hozzájuthassanak a frankfurti tőzsde papírjaihoz?
– Meg kell állapodniuk a Budapesti Értéktőzsdével a szolgáltatás igénybevételéről, dönteniük kell, hogy milyen elszámolást kívánnak végezni, és ha a kereskedőik már levizsgáztak és informatikai szempontból, valamint belső eljárásaikat tekintve felkészültek, akkor kezdődhet a kereskedés.
• A mostani megállapodástól függetlenül milyen módszerekkel próbálják növelni a BÉT forgalmát, a papírok likviditását, illetve elősegíteni új részvények bevezetését?
– A saját hatalmunkban kevés eszköz van erre, de a megtakarítások szerkezetváltását, illetve az új kibocsátók megnyerését célzó programunk, a hazai és nemzetközi marketingünk, illetve kommunikációnk mind ezt célozzák.