A londoni üzleti napilap értesülése szerint a jelentés – cáfolva azokat a reményeket, hogy a viszonylag fiatal piacgazdaságok friss lendületet hoznak az unió gazdaságába – arra a következtetésre jut, hogy az új tagok csak növelik a máris siralmas állapotban lévő uniós gazdaság terheit.
A lap által idézett EU-illetékesek szerint félő, hogy az új tagok megoldatlan munkapiaci problémái még nehezebbé teszik a három éve meghatározott lisszaboni célkitűzések megvalósítását. A lisszaboni EU-csúcson annak idején kitűzött feladatok közé tartozik az, hogy az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává kell tenni, és ehhez a program nagyratörő foglalkoztatási célokat is meghatározott.
E célokat még néhány jelenlegi EU-tag is csak nehézségekkel lesz képes teljesíteni, de a tagjelöltek hozzájuk képest is hátrányban vannak. A Financial Times egyik tájékoztatója úgy fogalmazott, hogy ebben az országcsoportban “minden mutató a pirosban van”. Hozzátette: a tagjelöltek csoportja a lisszaboni célok szempontjából “inkább teher, semmint áldás” lesz, ha ezek az országok nem hajtanak végre gyors reformokat foglalkoztatáspolitikájukban.
Különösen Lengyelországnak és Bulgáriának van mit behoznia: foglalkoztatási rátájuk 54, illetve 51 százalékos, a lisszaboni célok között azonban 70 százalékos foglalkoztatási arány elérése szerepel 2010-ig.
A Financial Times által látott bizottsági jelentés szerint a tagjelölt országokban túl sokan dolgoznak a nehéziparban, és túl kevesen a szolgáltatásokban. Romániában és Lengyelországban “riasztóan magas” a mezőgazdasági dolgozók aránya is.
A jelentés szerint egyes jelölt országokban túl nagyvonalúak a munkanélküliségi juttatások, és az alacsony fizetések adóztatása is eltúlzott, ami csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. A készülő jelentés a lap szerint megállapítja, hogy az adó- és a társadalombiztosítási terhek a tagjelölt országokban hasonlóak a jelenlegi tagországokéihoz, ami igen jelentős, tekintve a gazdasági fejlettségbeli különbségeket.
A bizottsági jelentés sürgető feladatnak nevezi a tagságra váró országok zömében a munkaerő képzettségének javítását is az oktatási és képzési rendszerek reformjával, elismerve, hogy ehhez a források jelentős átcsoportosítására lesz szükség.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
