Belföld

Irak 250 milliárd dollárba is kerülhet az USA-nak

A háború, a békefenntartás és az újjáépítés költségeit beleszámítva a 250 milliárd dollárt is megközelítheti az iraki számla végösszege, beleértve egy iraki "Marshall-terv" költségeit is - írja a Napi Gazdaság.

Ezen belül az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek 75 milliárd dollárba kerülne, ha Irak elfoglalása után beindítanának egy, a Marshall-tervhez hasonló újjáépítési programot – olvasható a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) jelentésében. A londoni agytröszt számításai szerint a program hat év alatt emésztene fel ekkora összeget.

Ennél sokkal drágább volna azonban a békefenntartás. Jelenleg Boszniában évi 250 ezer dollár jut minden egyes békefenntartó katonára, s ennek alapján az IISS azzal számol, hogy egy 50–200 ezres iraki békefenntartó erő állomásoztatásának költsége évente 12–50 milliárd dollárra rúgna. Ha egy százezres kontingens hat éven keresztül marad Irakban, a kiadás 125 milliárd dollár, s ehhez az újjáépítési költségeket is hozzávéve a summa már 200 milliárd. A teljes számlán belül maga a háború kerülne a legkevesebbe, az IISS kalkulációi szerint az Egyesült Államok 33 milliárd, az Egyesült Királyság pedig 5,5 milliárd dollárból megúszhatná a hadműveleteket. Az 1991-es Öböl-háború drágább volt: a Sivatagi Vihar hadműveletre az USA 61, fő szövetségese pedig 4,1 milliárd dollárt költött. Igaz, Washington akkor visszakapta kiadásainak 90 százalékát más szövetségesektől, köztük Szaúd-Arábiától, Japántól és Németországtól. Tizenkét éve az USA 500 ezer katonát küldött a térségbe, most az IISS szerint kisebb haderőre volna szükség, a szárazföldi csapatokat például nyolc helyett csak öt hadtest alkotná. Az intézet persze csak abban az esetben számít olcsóbb háborúra, ha az nem tart tovább az 1991-esnél.

A tokiói pénzügyminisztériumban tegnap határozottan cáfolták azokat a hétvégi médiajelentéseket, amelyek szerint a hét gazdasági nagyhatalom – az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – közös programot készít az iraki háború gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Sajtóértesülések szerint a G7 összehangolt, hitelfelvételből finanszírozott állami kiadási kezdeményezéseket tervez a növekedés fellendítése érdekében. A programot állítólag Gerhard Schröder német kancellár indítványozta. Egyes elemzők szerint a kritikus gazdasági helyzetben lévő Németországnak azért jönne kapóra a G7-beavatkozás, mert így büntetlenül a valutaunió 3 százalékos limitje fölé vihetné a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított költségvetési hiányát. A hetek pénzügyminiszterei a jövő hét végén találkoznak Párizsban.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Második hullám: nő a nyomás, közben tűnnek el az orvosok a rendszerből

Két hét alatt annyi teendője lett az egészségügynek, mint tavasszal két hónap alatt, miközben most nem csökkentették a kórházak egyéb kapacitásait, és egy év alatt több száz fiatal orvos távozott – mondta az orvoskamara alelnöke a 24.hu-nak. Egy Covid-osztályra vezényelt orvos pedig 900 forintos gyorséttermi órabérért menti a betegek életét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.