A Népszabadság szombati cikkében sorra veszi Orbán Viktor volt miniszterelnök Vigadó-beli beszédének érveit és tényeit.
Orbán érvei
Úgy tűnik, semmi sem volt jól úgy, ahogyan az előző négy évben megépítettük – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök. Úgy vélte, az új kormány az általuk megalkotott programokat le akarja rombolni. Megfojtották a Széchenyi-tervet, miközben újabb beruházások hiányában csak a magyar vállalkozások támogatása hozhatja meg a munkanélküliség csökkenésének várt eredményét. A sztrádaépítésekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy a közbeszerzési eljárásokból „kizárták” a magyar vállalkozókat. Felsorolása szerint a „rombolási kényszerrel” támad a kormány a diákhitelre, a Terror Házára, a Bozsik-programra, a Nemzeti Színházra és státustörvényre. Orbán kifogásolta, hogy az unióból érkező támogatás egy főre jutó összege (49 euró) alig több mint tizede a Görögországot vagy Portugáliát megilletőnek. A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kabinet nem tartotta be ígéreteit. A Miniszterelnöki Hivatal például vízfejjé duzzadt, költségvetése 3,5 milliárd forintról 7,1 milliárdra nőtt, létszáma 540-ről 800 főre változott – jegyezte meg. Az ígéretekkel ellentétben lesz gázáremelés, nem emelkedik töretlenül a nyugdíj, és nincs ingyentankönyv – mondta. Bírálta, hogy húsz százalékkal emelkedett az autópálya-matricák ára. Orbán az utóbbi hónapok munkahelybezárásait is az új kormánynak rótta fel, és hangsúlyozta, hogy a vállalkozói támogatások elmaradása az ok, és nem a minimálbér emelése. Közölte, hogy Portugáliában kétszerese, Görögországban és Spanyolországban a két és félszerese a minimálbér az ötvenezer forintos hazainak, Nagy-Britanniában és Franciaországban pedig az ötszöröse. Az ex-kormányfő szólt az erős forint előnyeiről is – mondván, ez az árak csökkenését és a keresetek felértékelődését hozza magával.
A Népszabadság által tálalt tények
Széchenyi-terv: A Medgyessy-kormány nem szüntette meg, átalakította a Széchenyi-tervet. Ezt azzal indokolták, hogy a korábbi pályázatok nem növelték a vállalkozások hatékonyságát, nem javították a cégek versenyképességét, ráadásul, gazdaságélénkítő hatásuk elenyésző volt. A 840 ezer magyar vállalkozás közül alig több mint 5300 kapott támogatást.
Sztrádaépítés: Az új autópálya-szakaszok építésében legalább annyi magyar kis- és középvállalkozás vesz majd részt, mint az Orbán-kormány idején zajló fejlesztésekben, de a fővállalkozók között ott van az akkori fejlesztésekkel kizárólagosan megbízott konzorcium egyik tagja, a Betonút Rt. is. A pályázatokból valóban kizárták a Vegyépszer Rt.-t, a Fidesz korábbi fő favoritját.
Diákhitel: A Medgyessy-kormány valóban változtatott a diákhitelezés rendszerén, ezzel azonban éppen a korábban a fideszes szakértők által is megfogalmazott modellhez tért vissza. Kibővítette a jogosultak körét, a szabályozást rugalmasabbá tette, azaz hozzáigazította az egyetemeken és a főiskolákon egyre inkább alkalmazott kreditrendszerhez, és szabaddá tette a bankválasztást. Az eredeti fideszes modell az állam tulajdonában álló, minden pénzintézettől független Diákhitel Központ Rt. a diákok kérésére bármely banknál vezetett számlára átutalhatja a pénzt, a kölcsönök forrását pedig az általa kibocsátott – és államilag garantált – kötvényekből meríti. A postabanki számlavezetési monopólium megszűntével most ez a modell jött létre.
A Terror Háza: Az intézmény költségvetési támogatását a koalíciós pártok parlamenti döntése 150 millió forinttal csökkentette, egy kormányzati kompenzációs lépés viszont százmillió forintnyi tartalékot különíttetett el a múzeum javára.
Bozsik-program: Az idén hozzávetőleg annyi pénzt fordítunk a Bozsik-programra, amennyit az előző évben költöttek rá – tájékoztatták lapunkat a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban.
Nemzeti Színház: Senki sem rombolta le a 2002. március 15-én megnyitott Nemzeti Színházat, amely az Orbán-kormány által kijelölt – az Erzsébet térről a dél-pesti volt expotelekre változtatott – helyszínen épült fel. Még átalakítások sem történtek, a csatlakozó szabadtéri amfiteátrum befedését az épület tervezőépítészének, Siklós Máriának a beleegyezésével és elgondolása szerint tervezik. Schwajda György vezérigazgatói mandátumának május 30-i lejártát követően a színház élén két hétig álló Huszti Péter, a múlt év végéig megbízott vezérigazgatóként tevékenykedő Bosnyák Miklós, nemkülönben januártól hivatalába lépő, a főigazgatói címmel felruházott vezérigazgató, Jordán Tamás eddig egyaránt a Schwajda által tervezett műsort készítette elő, illetve valósította és valósítja meg. A társulaton nem változtattak, a szerződéseket sem nem bontották fel, és nem is módosították.
Státustörvény: Gyakorlatilag már az elfogadásának pillanatában nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz-kormány által beterjesztett és az MSZP-képviselők többsége által is megszavazott törvény használhatatlan, mivel a jogszabályban előirányzott kedvezmények végrehajtására egyik-másik szomszéd nem lesz hajlandó. A teljes szlovák elutasítás és a velencei bizottság bírálatai nyomán Orbánék közvetlenül távozásuk előtt már előkészítették a törvénymódosítást, s ezzel elismerték, hogy a törvénnyel szemben megfogalmazott külföldi kritikák jogosak.
EU-támogatások: Magyarország 2004 és 2006 között, évente, fejenként, átlagosan legkevesebb 121 euró uniós támogatást kap tisztán, azaz a magyar befizetések és önrészek levonása után. Ez körülbelül az egyharmada annak, amennyi Görögországnak és Portugáliának jut.
MeH-létszám: A Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottainak száma 540-ről valóban 780 főre nőtt. A létszám növekedése új funkciókhoz kötődik: uniós felkészítés, nemzeti fejlesztési terv, roma ügyek, közpénzügyi államtitkárság, turizmus. Ide került a területfejlesztés az egykori Torgyán-minisztériumból, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala is.
Gázáremelés: A kormány nem azt ígérte, hogy soha nem emelik fel a gáz árát. Januárban határozott arról, hogy május 15-től a lakossági gázárakat 12 százalékkal, a nem lakosságiakat 15 százalékkal emeli meg, de a legnagyobb fogyasztókét – amelyek az összes fogyasztás 41 százalékát teszik ki – változatlanul hagyja. Május közepétől tehát átlagosan 7,5-8 százalékos lesz a gázáremelés. A kabinet azonban kidolgoz egy kompenzációs javaslatot is, amelyet évek óta sürgettek a szakmai és a fogyasztói szervezetek.
Nyugdíjemelés: A nyugdíjakból akkor lehet többet vásárolni, ha gyorsabban emelkednek, mint az infláció. Ezt „elvben” még az 1997-ben elfogadott törvényben rögzített nyugdíjemelési formula szavatolja, amely fele részben az inflációhoz, fele részben a bérek emelkedéséhez köti az évi rendes nyugdíjemelést. Ezt a törvényt első törvénymódosításainak egyikeként felülírta az Orbán-kormány azzal, hogy 1999-re megváltoztatta az emelés mértékét és módját, ezáltal mintegy 50 milliárd forintot spórolva meg a költségvetésnek. Az elmaradt emelést azóta többé-kevésbé pótolta az Orbán-kormány, kétszer egymás után 3-3 plusz százalékot rárakva a nyugdíjemelésre, valamint a Medgyessy-kormány azzal a 19 ezer forintos egyösszegű nyugdíjkiegészítéssel, amit a parlament még tavaly nyáron megítélt az időseknek. Ehhez az emeléshez hozzáadódik még az új kormány által ígért – és ez évtől fokozatosan bevezetendő – 13. havi nyugdíj, ami 4 éven belül mintegy 8 százaléknyi többlet- járadékot jelent az idősek részére.
Az ingyenes tankönyv: Ez választási ígérete volt az MSZP-nek. A kormányprogram a rászorultaknak biztosítandó ingyenes tankönyvellátásról beszél, feltehetően kompromisszumként, lévén, a koalíciós partner nem híve a mindenkire kiterjedő térítésmentességnek. A szocialista politikusok mindazonáltal a 2006-ig megvalósítandó feladatok között említik az általános ingyenességet.
Autópályadíj: A sztrádadíjak jelentős emelését két dologgal indokolta a Medgyessy-kormány. Egyrészt azzal, hogy 160 kilométerrel bővül a díjfizetéses autópálya-hálózat, és ezért a díjbevételnek is ennyivel hosszabb útszakasz fenntartását kell fedeznie. A 160 új kilométer jelentős részét az M7-es teszi ki (amelyet valóban az Orbán-kormány újított fel). A matricák ára másodsorban azért nőtt január közepétől húsz százalékkal, mert a kormánynak az uniós csatlakozás előtt módosítania kellett az útdíjra kivetett áfát, amely az eddigi 12 százalékról 25 százalékosra emelkedett.
Munkahelybezárások: Bár az utóbbi néhány hónapban jó pár multi jelentette be távozását a magyar piacról, de csak ritkán volt az indok az erős forint, illetve a megemelt minimálbérből fakadó versenyképesség-csökkenés. A munkaerőpiac szempontjából a legfájdalmasabb bejelentés az IBM-hez kapcsolódik, amikor is 3700 dolgozó került az utcára. Az amerikai cég a kereslet visszaesésével indokolta döntését. Bár a bejelentések sokkolóan hatottak a munkaerőpiacra az elmúlt hónapokban, több „kárpótlás” is akadt. Bővít Magyarországon a Philips, a Jabil Circuit és a Samsung.
Minimálbér: A legkisebb kereset összegét 2001-ben emelte meg az Orbán kabinet jelentősen. A 2002-re 50 ezer forintra emelt minimálbér valóban majdnem a felét jelenti – forintban számolva a portugálnak, és töredékét a fejlett uniós országokénak. A nemzetközi adatokat vizsgálva azonban az is kitűnik, hogy a minimálbér összege azokban az EU-országokban magas, ahol a gazdasági teljesítmény is nagy. Magyarország ugyanakkor az EU átlagának alig 51,5 százalékát kitevő – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó GDP-vel rendelkezett. (Portugália és Görögország az EU-átlag mintegy 70 százalékát teljesítette).
Erős forint: A nemzeti valuta felértékelődése valóban az árak csökkenését hozta magával, hiszen az a portéka, amelyet az importáló kereskedő külföldön egy euróért vett, forintban mérve akár tíz százalékkal is olcsóbbá válhatott. Tagadhatatlan a keresetek felértékelődése is, igaz, ezt a hatást csak azok élvezhették, akiknek külföldi utazásra is futotta, tíz forint fizetésből idehaza nem lett automatikusan tizenegy. Az import olcsóbbá válásával párhuzamosan drágult az export, emiatt a kivitelre termelő vállalatok gazdálkodási nehézségekkel néztek szembe. Az erős valuta, a magas kamat híre sok úgynevezett forró pénzt (csak a megtérülésre figyelő pénztőkét) vonzott az országba, amelynek mozgása bizonytalanná teheti a hazai pénzügyi rendszert.
