A legnagyobb orosz olajvállalat első embere ezzel Szamir an-Nadzsim iraki olajügyi miniszter bejelentésére reagált, amelynek értelmében Bagdad érvénytelennek tekinti az említett megállapodást. Az iraki fél már tavaly jelezte ezt a döntést a Lukoil felé, a közelmúltban Bagdadban tárgyaló Alkeszandr Szaltanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint azonban sikerült lezárni ezeket a vitákat. A hétfői bagdadi döntést azzal indokolták, hogy a Lukoil nem tett eleget szerződésben vállalt kötelezettségeinek: 3 év alatt nem hogy a kikötött 200 millió dollárt, de egyetlen centet sem utalt át a beruházásra. Orosz és nyugati megfigyelők már a vita kirobbanásakor azt feltételezték, hogy politikai okok állnak Bagdad magatartása mögött.
Irak állítólag az ENSZ-szankciók megsértésére próbálta rábírni a Lukoilt, és Bagdad elégedetlen Moszkva politikai támogatásával is. Alekperov hétfőn is leszögezte, hogy a társság csak olyan mértékben vesz részt az iraki olajkitermelésben, amennyit az ENSZ-szankciók lehetővé tesznek. A 20 milliárd dollár értékűre becsült szerződés felmondása tavaly decemberben felháborodást váltott ki a Lukoilnál, és moszkvai kormánykörökben is, egy név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő szerint ezzel minden ok megszűnt, hogy Moszkva Szaddám Huszein rendszerét védje az Egyesült Államoktól. A hivatalos megnyilatkozások viszont óvtak a következtetések elhamarkodott levonásától, hangsúlyozva, hogy egy elvi jellegű döntés még nem feltétlenül jelenti a projekt gyakorlati meghiúsulását. Bagdadi kormányzati körökből olyan üzenetek is elhangoztak, hogy esetleg egy másik orosz olajvállalat kaphatná meg a Lukoil szerződését.
FigyelőNet Irak-melléklet
Friss hírek, elemzések Irakról, Amerikáról, a háborús készülődésről és annak gazdasági következményeiről.
• Ide klikkeljen!
természetesen Moszkva támogató hozzáállása esetén. Orosz megfigyelők viszont többször kifejtették, hogy nem bíznak az amerikai ígéretekben, különösen a balti államokat is magában foglaló új NATO-bővítés bejelentése után.
Oroszországban az iraki gazdasági érdekeknél is nagyobb aggodalom kíséri az esetleges háború hatását a kőolaj világpiaci árára. Amennyiben beigazolódnak azok a jóslatok, hogy a konfliktus lezárulása után a fekete arany akár a hordónként 15 dollár alatt szintre eshet, az komoly csapást jelentene az elmúlt években imponáló fejlődést felmutató, de még mindig törékeny orosz gazdaságra. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök szerint az idei költségvetést összességében nem befolyásolja komolyabban egy esetleges olajár-esés – különösen, hogy a háború időtartamára égbe szökő árakat jósolnak a szakemberek. Ebben az évben egyébként rekordösszegű, több mint 17 dolláros külső államadósság-részletet kell visszafizetnie az 1998-as pénzügyi válság után nemzetközi tartozásait átütemező Oroszországnak.
