A táblázatban megfigyelhetjük, mely európai országba érdemes üres tankkal érkezni, ha érzékenyek vagyunk a benzinárra. 95-ös oktánszámú benzinnel megy az autónk? A szomszédos országok közül bármelyiket bátran
felkereshetjük, az árelőny literenként 3 (Ausztria) és 150 forint (Ukrajna) közé esik, gázolaj esetében 14 (Ausztria) és 140 forint között spórolhatunk vagy kereshetnünk – habitustól függően.
Illegális és legális import
Kérdésünkre, mit tehet a pénzügyőr a faramuci helyzet ellen, Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője elmondta: csak azokat az autósokat, illetve gépkocsikat vizsgálják tüzetesebben, amelyek napjában többször is átlépik a határt, ez esetben merül fel az üzletszerű benzinimport gyanúja. A VPOP Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága az illegális és felderített forgalomról statisztikával is szolgált: a román és ukrán határszakaszon 2002-ben, 515 esetben 60 ezer liter olajszármazékot próbáltak az ország területére szállítani, belterületi ellenőrzés során 368 esetben 90 ezer litert találtak. A legális benzinturizmusról sokkal inkább a határőrök és a határok közelében élő lakosság számolt be: eszerint az áremelések során, illetve az árkülönbség növekedésével jelentős forgalomnövekedéssel számolnak a szomszéd országok kútjai.
Nem véletlen, hogy az üzletszerű csempészet leginkább az ukrán és a román határszakaszon a jellemző, honfitársaink azonban szívesen keresik fel a többi szomszédos ország kútjait is, főképpen a határközeli településekről. Ennek ellenére benzinturizmus ügyben például egyetlen általunk megkeresett magyar állami szerv sem találta illetékesnek magát.
Ennél pedig sokkal súlyosabb a helyzet. A drága magyar üzemanyag miatt horribilis jövedéki adóbevételtől esik el az állam. Romlik a 300 milliárd forint éves adót befizető, 200 ezer embert foglalkoztató közúti fuvarozó szakma versenyhelyzete. Kevesebb jut az útalapba és környezetvédelmi célokra. És mivel az üzemanyag igen nagy súllyal szerepel a fogyasztói kosarunkban, az áremelkedés az infláció növekedéséhez is hozzáteszi a magáét.
A drágaság okai
Magyarországon a 95-ös benzin literjének kiskereskedelmi árából a nettó, a Mol által a világpiaci árak és a forint-dollár árfolyam függvényében meghatározottrész 77 forint, ami kis mértékben ugyan, de magasabb, mint az európai átlag (a magyarországi ellátás a Mol-tól, illetve kisebb részben az OMV-től származik). Alacsonyabb a nettó ár Németországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Franciaországban és Ausztria kivételével az összes szomszédos országban.
A Mol árképzésével azonban nincs gond, a versenyhivatal rendszeresen vizsgálja a magyar olajtársaság tevékenységét, és abban mindeddig semmi kivetnivalót nem találtak. Más kérdés az adótartalom.
Magyarországon a fogyasztói ár 66 százaléka adó vagy adó jellegű befizetés. Ezzel felülmúljuk az osztrák és a szlovén adómértéket. Az adó és egyéb adó jellegű befizetések összegszerűen 152 forintot hasítanak ki a benzinárból, ezek közül is a már vizsgált üzemanyag általános forgalmiadó-tartalma a legjelentősebb tétel: 46 forint.
Szolid remények
Talán még van remény a benzinár kordában tartására. A minap a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) együtt levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, mivel szerintük elérkezett az EU-csatlakozás előtti utolsó pillanat, amikor még meg lehet akadályozni a fuvarozói szakma ellehetetlenülését.
Demján Sándor, a VOSZ elnöke sajtótájékoztatón közölte: ha azt akarjuk, hogy a közúti közlekedési szolgáltatásokat 2004. május 1-je után is magyar tulajdonú vállalkozások végezzék, akkor az államnak többek között kezelnie kellene a fuvarozók legjelentősebb költségét kitevő, a környező országokénál 30 százalékkal magasabb üzemanyagár kérdését.
Írásunk megjelenéséig a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei nem válaszoltak arra, van-e lehetőség az üzemanyagár kérdésének rendezésére, és ha igen, milyen módon.
