A tragédiát a külső hőpajzs sérülése okozhatta
Röviddel a tervezett szombati leszállás előtt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elvesztette a kapcsolatot a Columbia űrsiklóval. Az űrsikló személyzete utoljára közép-európai idő szerint 15 órakor jelentkezett be, néhány perccel később azonban megszakadt minden rádiókapcsolat. Mindez akkor történt, amikor a Columbia a Texas állambeli Dallas fölött repült. A gép hivatalosan 15 óra 16 perckor landolt volna a floridai Kennedy űrrepülőtéren. A NASA azonnal rendkívüli helyzetet léptetett életbe.
A CNN által közölt videofelvételen fehér füstnyomok voltak láthatók, ami arra enged következtetni, hogy a Columbia több darabra esett szét a Föld légkörébe történt visszatérés során. Az első amerikai szakértői vélemények szerint az űrrepülőgépet borító, a súrlódási hőtől védő külső burkolat sérülhetett meg, és néhány különleges csempe leválhatott róla. A speciális burkolat 4-6 ezer fok körüli hőmérsékleten izzik leszállás közben, ez pedig sokkal magasabb a burkolat által védett anyagok olvadáspontjánál. Elképzelhető, hogy átégett a hőpajzs, és az esetleges maradék minimális üzemanyag felrobbant. A CNN szerint az űrrepülőgép 63 ezer, más forrás szerint 60 ezer 200 méter magasban volt, amikor elveszett vele a kapcsolat.
Ez volt a Columbia 28. útja
Bush és a NASA vezetőjének beszéde
Sean O’Keefe, a NASA vezetője tragikus napnak nevezte a szombati napot az esti órákban tartott sajtótájékoztatóján, s egy munkatársa ez alkalommal először kimondta, hogy a Columbia űrsikló legénységének tagjai meghaltak. A tragédia okainak felderítésére független bizottságot neveztek ki a NASA vezetői.
A Fehér Ház előtt és a NASA központjában félárbocra eresztették a nemzeti zászlót. George Bush elnök beszélt az űrhajósok családtagjaival, majd szombat este, a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében megerősítette, hogy a Columbia űrrepülőgép elveszett, a szerencsétlenséget senki sem élte túl. Szörnyű hírről és nagy fájdalomról beszélt, felsorolta az űrhajósok nevét és hangsúlyozta, hogy nagy kockázatot vállaltak egy nemes célért, az emberiség érdekében. Az ügy, amiért meghaltak – az utazás az űrben – folytatódni fog – szögezte le, hozzátéve: az egész nemzet gyászol.
Az amerikai űrsikló január 16-án indult útnak, fedélzetén hét űrhajóssal, köztük az első izraelivel. A Columbia a NASA legrégibb űrsiklója volt, először 1981-ben használták, azóta ez volt huszonnyolcadik útja. A sikló ugyan mintegy harminc évvel ezelőtti mechanikai konstrukció alapján készült, de száz fellövésre tervezték, így élettartamának első harmadában volt.
Roncs és hamueső Texas felett
Valóságos roncseső és hamufelhő hullott alá Texasban az űrtragédia során a Columbia űrrepülőgép pályájának széles sávjában Oklahomától Louisianáig. A darabokra hullott űrsikló törmelékének zöme Lufkin és Nacogdoches körzetét érte. Sok helyen találtak izzó fémdarabot. Személyi sérülés nem történt. Az amerikai űrhajózási hivatal telefonon számos bejelentést kapott roncsok hollétéről, volt, aki a kertjében találta rá az űrsikló egy darabjára. Az űrrepülőgép egyik ajtója is megkerült.
A NASA figyelmeztette a lakosságot, hogy ne nyúljanak semmihez, tartsák magukat távol a roncsoktól, mivel az űrsikló hajtóanyaga mérgező tulajdonságú. Az egyik veszélyforrás a mérgező hidrazin folyadék, amelyet régóta használnak az űrhajók hajtóműveiben. A roncsok között emberi maradványokat is találtak.
A NASA felfüggeszti az űrrepülést
A NASA a Columbia űrsikló szombati katasztrófáját követően bejelentette, határozatlan időre felfüggeszti valamennyi űrhajójának repülését. Houstoni sajtóértekezletén Ron Dittemore programigazgató kijelentette, az intézkedés addig érvényes, amíg ki nem derítik a hét ember életét kioltó szombati tragédia okait.
Az okokról a NASA illetékesei egyelőre annyit mondtak, egyelőre nem lehet pontosan tudni, mitől robbant fel az űrsikló, hivatalos vizsgálatot indítottak az ügyben. Nem egészen félórával a leszállás tervezett időpontja előtt mindazonáltal az űrhajó bal oldaláról érkező számítógépes adatszolgáltatás váratlanul megszűnt. Dittemore elismerte, már a felszállásnál észlelték, hogy a baloldali szárnyat egy töredék eltalálta, de annak idején úgy ítélték meg, ez nem jelent biztonsági veszélyt. A következő NASA-repülés az Atlantis űrsikló március elsejei indulásával vette volna kezdetét.
Az oroszok vasárnap indulnak az űrállomásra
Dittemore azt is megerősítette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) állomásozó legénységnek elegendő tartalékai vannak ahhoz, hogy június végéig utánpótlás nélkül is meglegyenek. Vasárnap pedig várhatóan a tervek szerint elindul az az orosz Progressz M-47-es teherűrhajó, amely utánpótlást – üzemanyagot, élelmiszert, dokumentumokat és berendezéseket – visz az űrállomásra.
Orosz űrhajózási illetékesek rögtön a tragédia bekövetkezése után jelezték, hogy a Szojuz rakéták szükség esetén rendelkezésre állnak űrhajósok szállítására is. Bejelentették azt is, hogy szombaton – a Columbia tragédiája után – egy, az ISS-ről indult másik teherűrhajó, M1-9 típusú, a terveknek megfelelően belezuhant a Csendes-óceánba. Az M1-9 szeptember végén érkezett az űrállomásra, és helyét így adta át a Progressz M-47-esnek.
Részvétnyilvánítások
A tragédiát követően számos más vezető is részvétét és együttérzését nyilvánította George Bush amerikai elnöknek küldött üzenetekben. Köztük volt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, Jasszer Arafat palesztin vezető.
