A fiatal diplomások életpálya-vizsgálatának 2001-es adatai szerint a friss diplomások 82 százaléka helyezkedik el a végzést követő három hónapban, kilenc százalékuk tovább tanul, hat százalékuk munkanélküli, további három százalékuk pedig nem dolgozik, és nem is regisztráltatja magát munkanélküliként. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint kijelenthető, hogy a diploma ma már nem jelent automatikusan munkahelyet. A felsőoktatási felvételi keretszámokat sokkal inkább a jelentkező diákok igényei, semmint a munkaerőpiac elvárásai határozzák meg. Mang Béla példaként említette a jogászképzést, amelynek keretlétszáma azért emelkedett meg nagymértékben – jelenleg 24300 jogászhallgató tanul az egyetemeken –, mert óriási volt a túljelentkezés. Sok diplomás nem a végzettségének megfelelő munkakörben, szakmában helyezkedik el.
Különösen jellemző a pályaelhagyás a műszakiakra vagy a pedagógusokra, illetve az egészségügyi főiskolán végzettekre, akik inkább gyógyszerügynökként állnak munkába. A szaktárca megpróbálja visszafogni a túlképzést, az idén éppen ezért az államilag finanszírozott nappali tagozatos képzés 2002. évi 46 ezres keretszámai alig nőnek. A fiatal diplomások életpálya-vizsgálata szerint a szociális szakokon végzők helyezkednek el a legnagyobb arányban, 95,9 százalékban, a jogászok 91,1 százalékban, a műszaki szakokon végzők pedig 85,5 százalékban.
[Népszabadság]
