Az EU-ba nem lehet rövidített útvonalon, a kötelezettségek megkerülésével bejutni, s bár az unió nyitott, a Balkán nyugati részén fekvő országok csak akkor reménykedhetnek az EU-tagságban, ha előbb végrehajtják a szükséges politikai reformokat, szögezték le világosan az EU tagországai nyilvános tanácskozásukon, ahol az unió nyugat-balkáni politikájával kapcsolatos elképzeléseit vitatták meg.
A görög elnökség nyugat-balkáni programját kidolgozó dokumentum megvitatása során a tagországok egyetértettek abban, hogy az öt balkáni országgal – Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, a Macedón Köztársasággal (FYROM), valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia-Montenegró) – kapcsolatos EU-politika vezérelve a stabilitási és társulási folyamat kell hogy legyen.
Olaszország, amely júliusban Görögországtól átveszi az EU elnökségi tisztét, prioritásként kívánja majd kezelni a nyugat-balkáni problémát. Franco Frattini olasz külügyminiszter a tanácskozáson kifejtette: az öt országnak a gazdaság és a demokratikus rendszer fejlesztéséhez nyújtott támogatás mellett nagy szüksége van az intézményrendszer átalakítását célzó programokra. Olaszország úgy véli, az Európai Bizottság erélyesebben léphetne fel annak érdekében, hogy ez a terület előtérbe kerüljön.
