Az elmúlt ötven évben több született a Balaton vízpótlására. Ez lehetséges a Rába felől a Széplaki-patakon vagy a Verna-patakon és a Sárvizen keresztül, aztán a Duna felől a Sión keresztül, továbbá a Dráva felől a Zala-Somogyi-határárkon és a Zalán , vagy a Balaton déli vízgyűjtőjén, mégpedig a Koroknai-vízfolyáson, a Határ-külvízcsatornán és a Nyugati-övcsatornán keresztül, azután a Mura felől, s végül a Duna felől a Rábán keresztül.
A vízpótlási terveket elemző ezeket elemző nemrégiben elkészült VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt.) tanulmányt részleteiben is nyilvánosságra hozta honlapján a Balaton Fejlesztési Tanács – közölte Németh Zsuzsanna, az intézmény sajtószóvivője. A tanulmányt az elmúlt év végén készítette el a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (a VITUKI), amely a vízháztartási adatok, vízminőségi, környezetvédelmi, gazdasági, műszaki és vízgazdálkodási szempontok alapján mérlegelte s rangsorolta az esetleges beavatkozási lehetőségeket.
A lehetőségek közül a Rábából a Zalán és a Kis-Balatonon át
történő vízpótlást tartják a szakemberek a legmegfelelőbbnek, ebben azonban többen – köztük környezetvédők és egyes Rába-parti önkormányzati vezetők – kétségeiknek adtak hangot.
