Belföld

Nehéz felzárkóztatni a béreket

admin

2003. 01. 28. 08:22

Az Európai Szociális Charta ajánlása szerint a csatlakozó országoknak az uniós átlagbérek hatvan százalékát el kell érniük, ugyanakkor jelenleg a hazai munkavállalók ennek alig egyharmadát keresik - írja a Népszabadság. A nyomott bérek nem akadályozzák uniós tagságunkat, mert az EU-ban nincs direkt előírás a bérek mértékére, mégis több szakszervezet azt követeli, hogy a kormány a reálbéreket a szociális charta ajánlásának megfelelően zárkóztassa föl.

A csatlakozáshoz közeledve mind több munkavállalói csoport fogalmazza meg bérkövetelésében azt az igényét, hogy a fizetéseket az uniós átlagbérekhez zárkóztassák föl. Mivel az EU-ban nincs direkt előírás a bérek minimális szintjére – éppen ezért nem minden tagországban van minimálbér –, az alacsony keresetek sem jelentenek akadályt tagságunk előtt, tehát bértámogatásra sem számíthatunk. Az Európai Szociális Charta ugyanakkor ragaszkodik a “tisztes bérhez”, ami azt jelenti, hogy a fizetésnek legalább az uniós átlagkereset hatvan százalékát el kell érnie. Magyarország esetében a “tisztes bér” a minimálbér, ami az átlagkeresetek 57 százaléka. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője szerint a dolgozók és a szakszervezetek jogos elvárása, hogy a reálbérek olyan mértékben zárkózzanak fel az uniósokéhoz, mint amilyet a gazdasági teljesítmény, a termelékenység megalapoz.

Az világosan látszik: esély sincs arra, hogy a 2004. májusi csatlakozás után annyi fizetésért dolgozzunk, mint például a német munkavállalók. Összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetből induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az EU-nak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. A tagjelöltek közül a szlovénok már ma is többet keresnek a portugáloknál, és a magyarországinál a csehek és a lengyelek átlagbére is magasabb. A görög munkás még ma is feleannyit keres, mint a holland, a spanyol munkás fizetésének pedig a kétharmadával kell beérnie. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüszszeli EU-irodákban hasonló munkát végző, saját kormányuk által fizetett “eurokraták” közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok.

Mindenesetre, az utóbbi időszakban mind több érdekvédelmi szervezet követeli a bérfelzárkóztatás megkezdését. Legutóbb a Független Rendőrszakszervezet vezetése fogalmazta meg azt igényét, hogy a rendőrségi dolgozók bére érje el az uniós bérek hatvan százalékát. A Volán-dolgozók ugyancsak azt szeretnék, hogy munkájukat rövid időn belül az EU-országokban dolgozók keresetének hatvan százalékával honorálják. Annak becslésére szakértők sem vállalkoznak, milyen hatása lenne a költségvetésre a magyar fizetések ilyen szintű emelése. A kutatók véleménye egyöntetű abban, hogy másfél év alatt a kívánatos bérfelzárkóztatás nem hajtható végre a gazdasági egyensúly megőrzése mellett. Az egyensúly felbomlása ugyanis semmissé teheti az eddigi eredményeket is a bérek felzárkóztatása terén, és veszélyezteti a munkahelyek megőrzését. Ezzel is magyarázható az MSZOSZ kezdeményezése, hogy a bérfelzárkóztatásra a szociális partnerek és a kormány által elfogadott ütemben kerüljön sor, megállapodás alapján.

Szakértők úgy látják: a magyar fizetések először a szegényebb EU-országokéit közelítik majd meg. A jelenleg – reálértéken – az uniós átlag alig egyharmadát kereső magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra elérhetjük az EU-átlag közel felét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.