Belföld

A piac szerint ma nem változik a kamat

Elemzők szerint a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamat változatlansága mellett döntenek - írja a NAPI Gazdaság -, az viszont elképzelhető, hogy a jegybank enyhít a kéthetes betéti tender vagy a kamatfolyosó másfél hete szigorított szabályozásán.

A piaci elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy a monetáris tanács a mai ülésén érintetlenül hagyja a 6,5 százalékos alapkamatot. A piac szerint még túl közel vannak a január 15-16-i sokkszerű események, a jegybank egyelőre kivár. A jegybankárok valószínűleg azon törik a fejüket, hogy miként lehetne a beáramlott több mint 1000 milliárd forint spekulációs tőke miatt felduzzadt likviditást kiszívni a bankrendszerből. Az MNB arra játszhat, hogy a spekulánsok türelme elfogy, és 250 forint feletti árfolyamnál – veszteségeik csökkentésére törekedve – megkezdik a “kiszállást”.

Az árfolyam gyengülése és volatilitása azonban veszélyezteti az MNB által hangoztatott elsődleges cél, az inflációcsökkentés teljesítését.
Amennyiben a forint tartósan “beragad” a jelenlegi árfolyamszinten, az az idei inflációt 0,6-0,75 százalékkal növelheti. A piac szerint azonban az árfolyam egy-két hónapon belül visszatérhet a jegybank által kívánatosnak tartott 238-242 forintos tartományba; ebben az esetben az inflációt 8 bázisponttal dobhatja meg a spekulációs roham – véli Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője. Akad olyan elemző, aki szerint hosszabb távon is változatlan maradhat az árfolyam. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. közgazdásza szerint a forintpiac lenyugvását követően – hosszú hónapok után – újra a fundamentális tényezőkre figyelhet a piac. A szakértő szerint az utóbbi időben mind több, befektetőknek készülő elemzésben bukkan fel a figyelmeztetés a folyó fizetési mérleg problematikájára, a növekvő hiányra. A folyó fizetési mérleg deficitje tavaly elérhette a 3,5 milliárd eurót, holott a piac 2002 elején csupán 2 milliárd körüli hiányra számított. Ha a piac felkapja ezt a sztorit, az megakadályozhatja a forint visszatérését a spekulációs roham előtti árfolyamszintre.

Egy másik – szélsőséges – verzió alapján a spekulánsok kitartanak, sőt újabbak csatlakoznak hozzájuk (lásd keretes írásunkat). Ebben az esetben a jegybank – az intervenció mellett – újabb kamatmérséklésekkel próbálhat meg gátat vetni a sávból kitörő forintnak. Az alacsony kamatok viszont fogyasztásra serkentenek, tehát megint csak veszélybe kerülnek az inflációs célok.

A változatlan kamatszintben teljes az egyetértés, az egyéb kondíciók változatlanságáról viszont megoszlanak a vélemények. Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy a jegybank szűkíti a másfél hete 3,5-9,5 százalékra tágított egynapos kamatfolyosót. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője szerint ennek a lépésnek meg kellene előznie a februárban esedékes kamatemelést. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza is hasonló véleményen van, de szerinte most nem lép ebben az ügyben az MNB. Az sem kizárt, hogy a kéthetes betéti tender korlátozását oldja fel a jegybank. A január közepén bevezetett limit ugyanis százmilliárd forintban korlátozza az MNB-ben elhelyezhető kéthetes betétet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik