Belföld

A hazai cégek keveset tudnak az uniós szabályokról

A magyarországi cégek többsége keveset tud az európai uniós csatlakozás okozta változásokról és a várható feladatokról - állapítja meg a KPMG Hungária Kft.

A tanácsadó társaság hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében tapasztalataira hivatkozva ismerteti: a régióban a magyarországi társaságok érzik leginkább úgy, hogy kevés információval rendelkeznek az uniós szabályozásokról, illetve jellemző, hogy a meglévő információkat sem használják fel. A KPMG szerint a régióban mindössze a társaságok fele kezdte meg a felkészülést a csatlakozásra. A társaság szerint keveset tudnak a magyarországi cégek az EU gazdaságjogi gyakorlatáról. Bár az EU kötelező érvényű irányelveket fogalmaz meg, a tagállamok maguk dönthetik el, milyen formában és módszerrel építik be ezeket saját jogrendjükbe. Az uniós országok tőzsdéin jegyzett cégeknek 2005-től kötelező lesz az unióban használatos IFRS szerint készíteniük konszolidált pénzügyi beszámolóikat, ami több magyarországi céget is érint. Ahhoz, hogy ezeknek a cégeknek 2005-re e szerint legyen kész pénzügyi beszámolójuk, már legkésőbb 2003. december végére el kell készíteniük az első IFRS szerinti mérleget – hangsúlyozták a KPMG tanácsadói.

A KPMG szerint az uniós adó- és vámjogszabályok átvétele – az egységes piac áfa-szabályai kivételével – nem hoz gyökeres változást, az új rendszer azonban a jelenleginél összetettebb lesz. A változások adminisztrációs költségnövekedést okoznak majd, ugyanakkor számos új, kedvező kereskedelmi konstrukció alkalmazható, így megfelelő adótervezéssel megtakarítás, jobb likviditás és kamatnyereség érhető el. Komoly terhet jelent majd az uniós áfa-szabályok alkalmazása: bár a magyar áfa-rendszer elveiben és módszereiben már ma is követi az uniós normákat, számos részszabály és értelmezés eltér az unióétól – véli a KPMG.

A tanácsadó cég szerint az egységes piaci jogszabályokat várhatóan csak ez év végén hozza meg a parlament, így a cégeknek rövid idő alatt kell alkalmazniuk a joganyagot: csak néhány hónapjuk lesz az új szabályrendszer megismerésére, a szükséges informatikai, adminisztrációs átállásra, az új statisztikai és jelentésszolgálati rendszerek alkalmazására. Várhatóan kedvezményt jelent majd a jövedelmi adók területén a 2003-as hazai adójogszabályokban már megjelenő – és a csatlakozással hatályba lépő – két uniós irányelv alkalmazása. A tagállamokban lévő anya- és leányvállalatok közti egységes adózási rendszerben például a fizetett osztalék után a jövőben nem kell forrásadót fizetni, míg a kapott osztalék estében mentesség, illetve adóbeszámítás alkalmazható. A tranzakciókra – egyesülés, szétválás, eszközátruházás, részesedéscsere – vonatkozó direktíva lehetőséget ad a tőkenyereség adózásának halasztására, ami már most is érvényes a magyar cégekre, az uniós vállalatokra pedig a csatlakozással egy időben válik hatályossá.

Jelentős változásokat hoz a csatlakozás a kereskedelmi kapcsolatrendszerekben: a csatlakozással érvényüket vesztik a jelenlegi szabadkereskedelmi egyezmények. Így új, unión kívüli
szabadkereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak, például Svájc, Izrael, Mexikó, Dél-Afrika. A KPMG szerint a magyar termékek védelme várhatóan kisebb lesz, és nagyobb versenyre kell számítani, különösen az Egyesült Államok piacán, ahol a magyar termékeknek ugyanolyan feltételek mellett kell majd versenyezniük például a német vagy francia árukkal.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.