Belföld

Európai bizottsági értékelés a tagjelöltek vállalkozásfejlesztési intézkedéseiről

A kezdő vállalkozások pénzügyi és adminisztratív terheinek enyhítésében érték el a legfigyelemreméltóbb eredményeket az Európai Unióba igyekvő országok, ahol a kisebb cégek számára túlélést biztosító hitelekhez való hozzáférés és a szektor érdekeinek politikai megjelenítése ugyanakkor még mindig elmarad a kívánalmaktól - állapítja meg legújabb jelentésében az Európai Bizottság.

Brüsszel első ízben értékelte, hogy a tagjelölt országok miként haladnak a “Kisvállakozások Európai Chartájának” végrehajtásával.

Brüsszel értékelése szerint valamennyi tagjelölt ország nagy lépést tett előre a versenyképes üzleti szektor létrehozásának útján, de ma még messze elmaradnak az EU jelenlegi tagállamainak teljesítményétől. Az Európai Bizottság – főként a tagjelöltektől kapott adatokra és információkra támaszkodva – első ízben készített részletes “röntgenképet” jövendőbeli tagjainak vállalkozásösztönző politikájáról azóta, hogy a 13 ország tavaly áprilisban a szlovéniai Mariborban hivatalosan is csatlakozott a Kisvállalkozások Európai Chartájához. A tagjelölt államokban körülbelül 6 millió kis- és közepes vállalkozást – zömükben mikróméretűeket – tartanak nyílván, amelyek az összes foglalkoztatott 72 százalékának adnak munkát.

A tagjelölt országok Brüsszel megítélése szerint elsősorban az induló vállalkozások adminisztratív és költségterheinek enyhítésével hívták fel magukra a figyelmet, amelyek létfontosságúak a kezdeti nehézségek legyőzéséhez. A legtöbb országban jelentős mértékben csökkentek a cégalapítás költségei, ám az Európai Bizottság a magán betéti társaságok alapításának költségeit Magyarországon még túlzottan drágának találja. A legtöbb helyen a vállalkozások létrehozásának idejét is sikerült jelentős mértékben csökkenteni: a tagjelölteknél átlagosan maximum 1 hónap a várakozási idő, bár Lettországban, Litvániában és Romániában még ennél is kevesebb, mindössze 2-3 hét. A jelentés pozitív példaként hozza fel Magyarországot, ahol a szabályok a cégtevékenység automatikus megkezdésére adnak lehetőséget, ha az adminisztrációért felelős hatóságok az előre kitűzött határidőig nem válaszolnak. Az országok többségében a regisztrációs folyamatot is leegyszerűsítették és áramvonalasították. Elsősorban Csehország, Észtország, Lettország és Románia csökkentette a bejelentkezéshez szükséges formanyomtatványok számát. Sok helyen bevezették már az “egyablakos módszert”, a dokumentumok egyszerre-egy helyen történő benyújtásának lehetőségét. A következő lépés az elektronikus, más néven online cégalapítás lesz, amire Máltán és Csehországban már van lehetőség.

A kkv-k boldogulásának kulcsa a méltányos adórendszer és a hitelforrásokhoz való viszonylag sima hozzáférés. Brüsszel megítélése szerint az adózás területén a három balti állam hozta a legjelentősebb intézkedéseket. Litvániában egy tavaly elfogadott új törvény alacsonyabb nyereségadó szintet állapított meg a mikrovállalkozásoknak, mint a nagyobb cégeknek. Észtországban a jövedelemadóról szóló törvény eltörölte a cégek által újrainvesztált nyereség adózását. Az intézkedésnek köszönhetően 30 százalékkal megnőttek a kis vállalkozások beruházásai. A társasági jövedelemadóról szóló új lett törvény a teljes adóteher 20 százalékáig mentességet nyújtott a kis- és közepes méretű cégeknek.

A legtöbb tagjelölt országban – így hazánkban is – állami garanciaalapok segítik a kkv-kat abban, hogy könnyebben finanszírozási forrásokhoz jussanak. Magyarországon mikrohitelezésre szakosodott bankok jöttek létre – húzza alá a jelentés. A finanszírozás olyan nem hagyományos módszerei is kezdenek elterjedni, mint a kockázati tőke (Szlovénia, Törökország, Lengyelország és Szlovákia jár az élen) vagy az úgynevezett “business angels” (üzleti angyalok) hálózat, amelynek keretében régi, sikeres vállalkozók vesznek a szárnyuk alá ígéretes, szép jövőjű fiatal vállalkozásokat.

A kis- és középvállalkozások és a kutatóintézetek technológiatranszfer révén való összekapcsolásában viszont még csak a legelső lépéseknél tartanak az Európai Unió jövendőbeli tagjai, ezért itt nem is igazán tudott mérhető eredményekről beszámolni a Bizottság jelentése. A cégek egymás közötti kapcsolat, hálózatépítésére is elszórtan van példa, de Brüsszel ezeken a területeken elsősorban a kormányoktól vár nagyobb aktivitást.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.