Az Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrök hétfőn ismertetik jelentésüket a Biztonsági Tanáccsal. A jelentés, ahogy az ellenőrök
képviselői számos fórumon hangoztatták, várhatóan nem tartalmaz majd az iraki tömegpusztító fegyverek vagy titkos iraki atomprogram létét igazoló bizonyítékokat. Ezt támasztja alá a jól értesült The Washington Postban megjelent elemzés is, amely szerint a BT elé kerülő jelentés inkább az ellenőrzés folytatása mellett teszi le a voksot.
A tömegpusztító fegyverek utáni kutatás meghosszabbítását jelzi a Fehér Ház nyilatkozata is. Eszerint az elkövetkező néhány hét kiváló alkalmat ad arra, hogy az USA meggyőzze a háborút ellenző országokat, elsősorban Franciaországot és Németországot a katonai akció támogatásáról.
Egységes Európa?
Külügyi kérdésekben talán még soha nem sikerült közös európai álláspontot kialakítani, Európa külügyminiszterei azonban most kísérletet tesznek erre. Hétfőn először a tizenötök biztonság tanácsi tag külügyérei próbálják meg álláspontjukat közelíteni, ezt követően kerülhet sor a brüsszeli minisztertanácsi ülésre.
Eközben George W. Bush elnök kedden megtartandó beszédére készül. A Fehér Ház kommunikációs igazgatójának nyilatkozata szerint az amerikai néphez és végső soron a világhoz intézett elnöki beszéd nem tekinthető majd hadüzenetnek, az amerikai népet azonban igyekszik meggyőzni az Irak-ellenes háború helyességéről. Szükség is van erre, hiszen az USÁ-ban egyre többen vélekednek elítélően a készülődő akcióról.
Ugyanaz a forgatókönyv?
A Dow Jones okító célzattal röviden összefoglalta, hogy mi történt a New York-i tőzsdén legutóbb, amikor az Egyesült Államok háborúban állt a kilencvenes évek elején, az öbölválság idején. A tőzsde átfogóbb, 500 részvényt tömörítő S&P indexe 1990 júliusa és októbere között Kuvait iraki lerohanása miatt 18 százalékkal hanyatlott. Október közepén az index elérte mélypontját, majd az év végéig 10 százalékkal erősödött. A következő év első heteiben, amikor az Egyesült Államok támadásba lendült, a tőzsdemutató 5 százalékkal süllyedt, majd Kuvait felszabadítása után az index ismét erősödni kezdett, és az év hátralévő részében 24 százalékkal emelkedett. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a forgatókönyv csak a konfliktus gyors megoldása esetén ismétlődhet meg, de az is megeshet, hogy a háború elhúzódik, miközben a gazdaság és a vállalatok teljesítménye egyaránt szerény, ami aláássa a befektetői bizalmat.
Az Irak-ellenes támadás közeledtét a világ vezető részvényindexei is megsínylik: az S&P 500 index pénteken 2,9 százalékot veszített értékéből, és így október óta a legalacsonyabb értékét érte el. A londoni FTSE 100-as index hétéves mélyponton zárt pénteken, az európai piacok ugyancsak. Az amerikai dollár három év óta egyszer sem volt ennyire gyenge az euróval szemben.
