Belföld

Új mesterlövészek – gyorsul a szerbiai privatizáció

admin

2003. 01. 26. 12:00

Egyelőre óvakodnak a magyar befektetők a szerbiai magánosítástól. Ám ha túl sokáig kivárnak, lemaradhatnak a jobb üzletekről.

Legkésőbb 2005 júliusáig mintegy 7 ezer – még 2001 végén privatizációra kiszemelt – gazdasági egységet adnak magánkézbe Szerbiában. Nincs idő körülményeskedésre. “Az igazi mesterlövész első lövése is célba talál, akkor is, ha még nem tudta felmérni a szél irányát és erősségét, meg az egyéb befolyásoló körülményeket. Az ilyen mesterlövészek lesznek sikeresek a szerb privatizációban” – vallja Haas Róbert, a szabadkai Pannon Invest konzorcium igazgatója.

Eladni bármi áron

A szerb privatizációs ügynökség rendszeresen több nyelven közzéteszi honlapján a legfrissebb árverési kiírásokat, illetve napi e-mail hírlevélre is fel lehet ugyanott iratkozni. A legfrissebb árverésekről ugyanakkor a Pannon Invest honlapja szintén rendszeresen tájékoztat, méghozzá magyar nyelven is. Az esetek többségében az árverése meghirdetett vállalatok 70 százalékos tulajdonrészére lehet licitálni – a könyv szerinti érték 20 százaléka a kikiáltási ár -, a fennmaradó 30 százalékot az alkalmazottak között osztják szét, akik a továbbiakban szabadon kereskedhetnek részvényeikkel. A privatizációs lehetőségek iránt érdeklődőknek 25 ezer dinárért (mintegy 100 ezer forint) meg kell vásárolniuk az árverési kiírást. Utóbbi tartalmazza a kiszemelt vállalat gazdasági mutatóit, tovább egy komplett keretszerződést, amelyben csupán az ár rovatot hagyták üresen. Az árverésen indulók vállalják, hogy amennyiben győznek, aláírják a szerződést. Ha a kikiáltási árat legalább egy érdeklődő elfogadja, az árverés kezdetét veszi. Ellenkező esetben újra meghirdetik az adott vállalatot, ám a kikiáltási ár az előzőnek már csak a fele.

Privatizáció rendelésre

A stratégiai jelentőségű vállalatokat Belgrád pályázatok útján értékesíti – ezekben érdekelt lehet a Mol, a Matáv és az OTP is -, de a privatizáció zöme árveréssel történik. A licitre bocsátott cégek általában 50-200 embert foglalkoztatnak, és közös vonásuk, hogy működő tőkére és know-how-ra van szükségük. A szerb költségvetésbe eddig összesen 296 millió euró privatizációs bevétel folyt be, és a nyertesek további 275 millió euró beruházásra vállaltak garanciát. “Maximálisan rugalmasak vagyunk az árverésre bocsátott vállalatok kiválasztásában. Alapvetően a saját ütemtervünk szerint dolgozunk ugyan, de ha konkrét érdeklődés mutatkozik egy adott vállalat iránt, készek vagyunk soron kívül kiírni az árverést. Az az érdekünk, hogy a legrövidebb időn belül a lehető legtöbb vállalat kerüljön ki az állami tulajdonból” – hangoztatja Dejan Jokics, a szerb privatizációs ügynökség árverésekért felelős vezetője.

Mindezek után, bár a szerb privatizációs törvény hatályba lépése óta eltelt mintegy másfél évben csupán 193 vállalatot értékesítettek, a tempó gyorsulni látszik: az ügyletek kétharmadát a múlt év utolsó két hónapjában zárták le. Egy cég meghirdetésétől a szerződés aláírásáig általában alig két-három hónap telik el.


Olvasson Balkáni Figyelőt!

Balkáni Figyelőben a régió összes országával kapcsolatban olvashat híreket, elemzéseket.
Kereshet az ott megjelent cikkek és a tematikus gyűjtések, köztük a privatizációval kapcsolatos írások között.

Visszafogott magyar érdeklődés


Zöldmezős beruházásokról érkeznek ugyan hírek – főleg a szolgáltatások és a kereskedelem területéről -, ám a magyar befektetők részéről egyelőre visszafogott az érdeklődés a privatizálandó társaságok iránt. Legalábbis ez a tapasztalata a magyarországi vállalatok közép- és kelet-európai tőkeexportjának támogatására alapított – és újabban Jugoszlávia iránt is érdeklődő -, állami tulajdonban lévő Corvinus Rt. munkatársainak. Tordai György ügyvezető igazgató bátorítaná a befektetőket. Véleménye szerint a szerbiai politikai és gazdasági kockázat egyre csökken. “Az idejekorán megjelenő cégek versenyelőnyre tehetnek szert a később ébredőkkel szemben, ezért lenne fontos, hogy a magyar vállalatok is felfedezzék a szerb piacot” – biztatja az egyelőre óvatoskodó befektetőket az ügyvezető igazgató. “A lány csak egyszer menyasszony – osztja Tordai véleményét Haas is -, az elkövetkező hónapok történései alighanem hosszú időre meghatározzák az erőviszonyokat a szerbiai gazdasági életben.”
Tény, hogy Magyarország csak a 17. a Szerbiában legtöbbet befektető országok listáján. A versenyben toronymagasan vezető Egyesült Államok és Németország mellett újabban az osztrákok is egyre határozottabban lépnek föl, de még olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint a gazdaságilag kevéssé ütőképes Macedónia vagy Bulgária. Mellesleg a szerb diaszpóra sikeres tagjai is mind aktívabbak az óhazában. Mindemellett a szerb természetes személyek és egyes magánvállalkozások kedvező hitelt vehetnek fel a cégvásárlásokhoz, jó néhány vállalatot pedig jelenlegi vezetőik akarják megszerezni – ilyenkor jellemzően ők javasolják a privatizációs ügynökségnek az adott társaság meghirdetését.
Technokraták

A Pannon Invest igazgatója szerint Jugoszláviának elsősorban az imidzse rossz Magyarországon, az emberek sokkal rosszabbnak hiszik a helyzetet, mint amilyen az a valóságban. A vezető politikusok látványos torzsalkodása persze joggal ébreszt ellenérzéseket. Ám Haas Róbert úgy véli, hogy a belgrádi kormány tele van technokratákkal: “A gazdaságért felelős szerb kormánytagok jó része a legkitűnőbb nyugati egyetemeken végzett, és általában komoly nyugati cégek csúcsmenedzseri pozícióit adták fel, hogy hazájukat segíthessék.”

Sajátos vállalati kultúra

Egyelőre visszatartó erő az eltérő vállalati kultúra is: a szerb cégek könyvvitele például sokban különbözik a máshol megszokottól. Ráadásul a privatizációra váró vállalatok jelentős része társadalmi tulajdonú, azaz egy Magyarországon nem ismert tulajdoni forma alá tartozik. Mi több, a szóban forgó cégek tényleges értékét is nehéz pontosan felbecsülni. Elvégre a hajdani Jugoszlávia felbomlása után az egyes vállalatok termelő egységei egyik napról a másikra több különböző országba kerültek, a piaci viszonyok felborultak – és a háborús évek alatt nem is tudtak az új keretek között normalizálódni -, az elszámolások rendszere szinte kibogozhatatlanná vált. És ha mindez nem volna elég, az elmúlt esztendők pénzreformjai még követhetetlenebbé tették a vállalatok mutatóit. Másfelől talán éppen ezeknek a kusza viszonyoknak tudható be, hogy az árverésen magánkézbe adott vállalatok kikiáltási ára alacsony: a korrigált könyv szerinti értéknek mindössze 20 százaléka.

A Pannon Invest egyik vajdasági magyar ügyfele nemrég ezen a kikiáltási áron – azaz a 2 millió eurós könyv szerinti érték egyötödéért szerezte meg a vadászatban, vendéglátásban és bútoriparban érdekelt, törökkanizsai Tisza kereskedelmi vállalat tulajdonjogát.

A Pannon Invest és a Corvinus tavaly novemberben stratégiai együttműködési szerződést kötött. Mindkét társaság úgy ítéli meg ugyanis, hogy a szerbiai privatizáció a temérdek probléma ellenére is számos vonzó lehetőséget kínál. “A termelési és a fogyasztói kultúra igen fejlett Szerbiában, lényegesen fejlettebb, mint Magyarországon volt a rendszerváltás idején. A jugoszláv gazdaság a nyolcvanas években volt a csúcson, akkor komoly technológiai rekonstrukció ment végbe a legtöbb ágazatban” – próbál kedvet csinálni a délvidéki befektetésekhez Tordai György. Elsősorban az élelmiszeripar – azon belül is mindenekelőtt a húsipar -, valamint az építőanyag-gyártás, a gépipar, a textilipar és a turizmus kínál ígéretes pozíciókat.

A profit ígérete

Kedvező irányú folyamatok zajlanak a szerb makrogazdaságban: változatlanul alacsony termelési költségek mellett általában is élénkül a gazdaság, az infláció pedig csökken. Növekszik a kereslet, miközben a belső áruellátás egyelőre korántsem problémamentes. Ám Dejan Jokics, a privatizációs ügynökség illetékese szerint Szerbiában exportra termelni is kifizetődő: a képzett, olcsó munkaerőnek köszönhetően versenyképes áron lehet megjelenni a nemzetközi piacokon. “Tekintve, hogy most igen olcsón lehet jó vállalatokhoz jutni, a befektetés kockázata magas profitban térülhet meg” – fest biztató jövőképet Jokics.

Magyar szemmel nézve nyilván a vajdasági területek lehetnek a legvonzóbbak, ahol az ingatlanok tulajdonjoga – Haas Róbert szerint – ma már teljes mértékben szent és sérthetetlen, s ahol a helyi magyar kisebbség is a vevő segítségére lehet. “Igaz ugyan, hogy a vállalatok igazgatói székében jobbára a Vajdaságban is szerbek ülnek, de közvetlenül alájuk rendelve, a szaktudást igénylő pozíciókban a magyarok felülreprezentáltak, és ez jól jöhet a befektetést fontolgató magyar vállalatoknak” – igyekszik Szerbiába csábítani a magyar tőkét a Pannon Invest első embere, hangsúlyozva, hogy ez esetben nincsenek nyelvi és gondolkodásmódbeli korlátok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.