Belföld

A világ legjobb MBA képzése közelről

Egy magyar diák és egy magyar professzor segítségével bemutatjuk, milyen az élet a Kelloggon, amely mérvadó vélemények szerint a világ MBA képzésének fellegvára.

Mi a közös egy dél-koreai lelkészben, az izraeli miniszterelnöki biztonsági szolgálat egykori vezetőjében, egy amerikai vadászpilóta-képző támaszpont
A világ legjobb MBA képzése közelről 1

parancsnokában és egy magyar marketingszakemberben? A válasz: valamennyien hallgatói a chicagói Kellogg School of Management kétéves Master of Business Administration (MBA) képzésének, amely az első helyet foglalja el több MBA-rangsorban, így a BusinessWeek, illetve az Economist Intelligence Unit által kiadott értékelésben. 







Alapfilozófia
A Kellogg előkelő helyezését részben Donald Jacobsnak köszönheti, aki 26 év után két éve köszönt le a dékáni tisztségről. Ő az iskola filozófiájának megfogalmazásához a legnagyobb cégek vezetőitől kérdezte meg, milyen elvárásaik vannak az ilyen intézményekben végzettekkel szemben. Arra jutott, hogy a csoportmunkára való alkalmasság a legfontosabb. Ennek megfelelően a diákok minden tárgy keretében 4-6 fős csoportokban is dolgoznak. Ez a közösség kialakulását is elősegíti: az egyik magyar hallgató, Tóth Attila például évfolyamának több mint felét név szerint is ismeri, és rengeteg barátra is szert tett. Az öregdiákok is összetartanak, bármikor szívesen fogadják egymást, még ha évtizedekkel később vagy korábban végezték is el az MBA-programot.

Éjjel-nappal

A Kellogg egy- és kétéves nappali MBA-képzést is indít. A rövidebb programon mindössze 90-en vannak egy évfolyamon, míg a kétéves képzésben 480-an vesznek részt. A nappali képzések egész embert, teljes koncentrációt követelnek. “Én az egyetemmel kelek és fekszem, és ez nem kényszer. Szinte minden percben a feladataimon töröm a fejem” – vallja meg Tóth Attila, aki a Külkereskedelmi Főiskola 1994-ben történő befejezése után rövid ideig Magyarországon vállalt munkát, majd Chicagóban szerzett egyetemi diplomát, és ezt követően négy éven keresztül Dél-Amerika több országában is dolgozott.

A diákok elkötelezettségét mi sem jelzi jobban, mint az úgynevezett honor code, vagyis becsületkódex, amely arra kötelezi a diákokat, hogy vizsgáikon, valamint feladataik elvégzésekor becsületesen járjanak el. Az iskola részéről nincs szükség kontrollra, hiszen minden diáknak az az érdeke, hogy minél többet tanuljon a képzés alatt. Így vizsgáikat otthon vagy bárhol megírhatják, úgyis csak a megengedett segédeszközöket fogják használni. “Senki sem csal, senki sem próbál meg jogtalanul előnyt szerezni” – állítja Tóth Attila.

A Kellogg többek között arról is híres, hogy rendkívül jól menedzseli ügyfeleivel a kapcsolatot. Az iskolának elsődleges érdeke, hogy a legjobb jelentkezőket válassza ki, a legjobb képzést nyújtsa, és magasan képzett diákokat bocsásson a munkaerőpiacra. A világ minden tájáról érkeznek professzorok, nem egy Nobel-díjas van közöttük.

A Kelloggon hagyományosan nagyon kevés az adminisztrációs személyzet, a diákok minden ilyen munkába lelkesen besegítenek. A felvételi folyamatát is nagyrészt ők koordinálják, az iskola népszerűsítését is ők végzik. 







Finanszírozás
A döntésnél nem veszik figyelembe, hogy a diák később tudja-e finanszírozni tanulmányait. Aki jó, annak lehetőséget kell kapnia a tanulásra, pénzügyi helyzetétől függetlenül – ezt az elvet is Donald Jacobs honosította meg. Tóth Attilát sem tartotta vissza az évi 33 ezer dolláros tandíj, s az sem, hogy ezzel együtt a könyvek, a megélhetés és egyebek miatt két évre 100-120 ezer dollárt kell szánni. Az iskola neve ugyanis elég ahhoz, hogy a bankok kölcsönt adjanak, s cégek is átvállalnak tandíjat, ha cserébe a diák 1-3 évet náluk tölt. A költségek egy részére ösztöndíjat is lehet szerezni. “Én banki hitelből és saját megtakarításból finanszírozom a tanulást. Úgy fogom fel, mintha egy vállalkozást vezetnék, amelybe sok pénzt kell befektetni, azt jól kell menedzselni, s egy bizonyos hozamot ki kell belőle termelni” – mondja Tóth Attila.

Diákká válni 

A képzés időben és pénzben egyaránt óriási befektetésnek számít. Tóth Attila annak idején alaposan utánajárt az Egyesült Államokbeli MBA-programoknak. Döntését négy tényező befolyásolta: milyen az oktatás színvonala, kik tanítanak az iskolában, milyen cégek keresik meg toborzási céllal az adott business schoolt, és milyen diákok vesznek részt a képzésben, hiszen a mesterprogramokon megszerezhető tudásnak mintegy 70 százaléka a diáktársaktól származik.

A Kellogg a diákok kiválasztásakor a jelöltek potenciálját tartja elsődleges szempontnak, ezért minden jelentkezőnek lehetőséget ad a felvételi vizsgára, a világ bármely részén lakik is. Tóth Attila például Chilében felvételizett, mert akkor ott dolgozott, de Magyarországra is megszervezik a felvételi beszélgetést, még akkor is, ha csak egyetlen magyar jelentkező van. Erre az egész világon csak a Kellogg teremt lehetőséget. A felvételi folyamat első lépéseként részletes önéletrajzot, ajánlóleveleket – ezek a jelentkező számára titkosak, főnökük vagy akár ügyfelük is írhatja -, minden bizonyítványuk másolatát, valamint az iskola által meghatározott témában 6-7 kidolgozott esszét kell elküldeniük a jelölteknek Chicagóba.








Vállalati kapcsolatok
Rengeteg vállalat toborozza az MBA-képzésről új munkatársait. “Már az első nap megkeresik a friss diákokat” – meséli Tóth Attila. A Kelloggon arra is odafigyelnek, hogy minden hallgató egyenlő esélyekkel induljon a jó állásért folytatott harcban. Ahány diákot a munkaadók maguktól megkeresnek, ugyanannyit kell még ezen felül meghallgatniuk, hogy azok is bizonyíthassák alkalmasságukat, akiket a cégek korábbi pályafutásuk, specializációjuk miatt valamiért kevésbé keresnek. Jacobs utódja, az indiai Dipak Jain dékán sem hanyagolja el a vállalati kapcsolatokat. Munkába állása után egy éven belül öt kontinensen 145 vállalatot keresett fel személyesen.

Professzori szemmel


“A legfontosabb, hogy minden diák kihívást találjon a feladatokban” – fogalmaz Eső Péter a Kellogg 32 éves tanára, aki már két éve tanít döntés- és játékelméletet a Kelloggon, ahová a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem elvégzése után, a Harvard University doktori képzésének befejeztével került. Az egyes osztályok összetétele ugyanis igencsak heterogén: középiskolai igazgató, fizikus, szülész-nőgyógyász, mérnök, befektetési bankár, sőt még operaénekesnő is akad. Mindannyiuk számára élvezhető esettanulmányt kell összeállítani. A diákok beleszólhatnak a tananyag alakulásába, javaslataikra is készülnek fejtörők. A kurzusok végén titkos értékelő lapokon értékelik a tanár teljesítményét, az eredményt minden professzor írásban megkapja, és publikálják is.

Minden hallgató ismeri tanára otthoni számát, akit akár a vasárnapi kerti sütögetésen is zavarhat, ha elakad a feladatok megoldásában. “Természetesen a tanár sohasem mondja el a helyes választ, csak rávezet a megoldásra, de azt bármilyen időpontban, hiszen a diákok folyamatosan tanulnak” – mondja Eső Péter.

“Az oktatás itt óriási kihívás, hiszen rendkívül értelmes, okos, felnőtt embereknek kell tanítanunk, akik motiváltak, érdeklődőek” – mondja Eső Péter. Az oktatók közötti kommunikáció is jól működik, rendszeres találkozóikon megosztják egymással tapasztalataikat, átadják a know-how-t. “Talán ez az egyetlen negatívum a Kelloggon. Meeting hátán meeting, túl sokat beszélünk arról, hogyan lehet még a kiválónál is jobban tanítani” – jegyzi meg Eső Péter, hozzátéve: nincs megtiltva, hogy a professzorok őszintén nyilatkozzanak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik