Bokros szerint hiba pusztán a jegybankot okolni a gazdasági visszaesésért, és nem törődni a költekező költségvetés, és a túlzottan gyors béremelések következményeivel. Bokros Lajos úgy véli: a kétéves költségvetés elfogadásával az addig 1995 óta következetesen folytatott, az egészséges növekedés alapjait megteremtő gazdaságpolitikát borították fel. A kétéves büdzsével a kormány 2001-ben kivonta a túlköltekezést a parlamenti ellenőrzés alól – ami önmagában nem okozott volna gondokat. Ám az Orbán-kabinet, hogy a növekedést felpörgesse, valóban elkezdett költekezni – és úgy gondolta, hogy ennek inflációgerjesztő hatását szigorúbb jegybanki politikával ellensúlyozhatja. Az árfolyamsáv kiszélesítése nagyobb lehetőséget adott az MNB kezébe, és – másfelől – a forint erősödésével csökkentette az inflációt és az inflációs várakozásokat is. Bokros úgy véli, ekkor maradt el először a kamatok csökkentése, ekkor vált a pénzügyi politika költekezővé és a jegybanki megszorítóvá, ami „tankönyvi eset arra, hogyan nem szabad gazdaságpolitikát csinálni”. A kormányváltás után ezek a folyamatok gyorsultak, erősödtek fel – írja Bokros, aki szerint a Nemzeti Bank önmagában nagyon keveset tehet ebben a helyzetben. Szerinte csökkenteni kell a büdzsé hiányát (szigorítani a költségvetési és a jövedelempolitikán), és ez után lehet lazítani a pénzpolitikán – vagyis engedni a kamatokat mérsékelni. A volt pénzügyminiszter jó esélyt lát egy ilyen, a jegybank és a kormány közötti összehangoltabb tevékenységen alapuló gazdaságpolitikára. Úgy véli, az MNB mostani kamatcsökkentése, a kormány a költségvetési hiány idei mérséklésére tett erőfeszítései ebbe az irányba mutatnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
