Az Irakot évek óta megbénító fegyverzetellenőrzés, a szankciók miatti nyomor, a háborús fenyegetés huszonhat millió ember mindennapos élménye. Az iraki emberek mindennapjairól szereztek személyes tapasztalatokat civil szervezetek képviselői és korábban magas ENSZ-beli hivatalt betöltő személyiségek januárban – írja a Népszabadság.
Add tovább ezeket a híreket – írja a Háborút Ellenzők Nemzetközi Weboldala által kiadott közlemény – mert a nyugati sajtóból nem értesülhetsz arról, hogy mi van Irakban. Ha azt mondod, Irak, nem egy emberről van szó, hanem huszonhat millióról – teszik hozzá.
Az utcán azt mondják, hogy ha az Öböl-háború után nem dőlt össze az ország, akkor most se fog. De optimizmusról szó nincs. Sok iraki fiatal nem látja értelmét annak, hogy tanuljon.
Általában nem amerikai és brit agresszióról beszélnek, hanem Bush és Blair agressziójáról. Ugyanakkor egyre komolyabban merül fel a kérdés, milyen emberek élhetnek a nyugati országokban, amelyeknek ilyen kormányaik vannak? – írja a civil delegáció jelentése.
A helyszínen járt többek között Scilla Elworthy, az Oxford Research Group igazgatója, Denis Halliday, az ENSZ főtitkárának korábbi helyettese, és az ENSZ Segélyezési programjának iraki vezetője; Christian Harleman, a svéd Nemzeti Béke- és Jövőkutató Alapítvány képviselője; Jan Oberg, a svéd Transnational Foundation igazgatója; Omaima Rawas, a szíriai Arab Liga alelnöke, és Fotini Sianou, az Európai szakszervezeti Konfederáció Nőtanácsának elnöke.
A jelentés idéz egy orvost, dr. Hoda Ammas-t: “Az itteni emberek tisztelik a nyugati civilizációt. Tiszteljük az Önök fejlett technikáját, az értékeiket. Tudjuk, hogy a nyugaton élőknek módjuk van az arab kultúrát tanulmányozni. Mégis hatékonyan működik a manipuláció, amely a civilizációk összecsapását készíti elő.”
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
