Belföld

Hatvanmilliárdba kerül a profi hadsereg

Nem kizárt, hogy jövőre minimálbért kapnak azok a sorkötelesek, akik önként jelentkeznek a sorkatonai szolgálatra. Erre azért van szükség, mert jóval több a sorköteles, mint amennyit a profi hadseregre való átállásig be lehet hívni, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy kik "ússzák meg" a következő néhány évet angyalbőr nélkül.

A professzionális hadseregre való átállás 2006-ig évente 20-21 milliárd forintba kerülne. Nem kizárt az SZDSZ igényeinek jobban megfelelő, gyorsabb, 2004-es átállás sem. Az áttérés menetét és feltételeit meghatározó koncepció hamarosan a kormány elé kerül.

A “fiatalok hadseregét” szeretnénk kialakítani az elkövetkezendő években. Ma már a NATO-követelmények ismeretében ugyanis nincs szükség elhízott tisztekre, akiknek nemcsak a mozgásuk, hanem gondolkodásuk is nehézkes – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Csak így válhat a Magyar Honvédség a szó valós értelmében professzionális hadsereggé. A minisztériumi vezető megerősítette információnkat, mely szerint még ebben a hónapban a kormány elé kerül az a koncepció, amely meghatározza az önkéntes haderőre való áttérés menetét, feladatait és a várható kiadásokat. Előzetes számítások szerint a 2006-ig tartó folyamat mintegy 62-63 milliárd forintot igényel. Az elkövetkezendő három év során a többi között be kell fejezni a laktanya-rekonstrukciós programot, amelyre idén 6,3 milliárd forintot különítettek el. Versenyképes fizetéseket kell meghatározni a szerződéses katonák számára, akik átlagbére ebben az évben bruttó 113 789 forint havonta. A szaktárca 2003-ban egyébként mintegy négymilliárd forintot szán a sorkatonákat részben kiváltó szerződésesek bér- és járulékterheire. Mindezek mellett radikálisan át kell alakítani a kiképzést is – hangsúlyozta Komor Levente. Ez azt jelenti, hogy hamarosan például szimulátorokon sajátítják el az állomány tagjai a szükséges technikai és egyéb ismereteket, illetve fénypuskákkal felszerelt lőtereken gyakorlatoznak majd. Puskaporszagot csak azok éreznek majd, akik a NATO kötelékében teljesítenek szolgálatot.

A helyettes-államtitkár nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően már az európai uniós csatlakozás évében sem lesz szükség sorkatonák behívására. Vagyis az átállás folyamatát fel lehet gyorsítani, ha a kormány is így akarja.

Mint ismert, az SZDSZ, azon belül is a Fodor Gábor nevével fémjelzett csoport mindenképpen a gyors átállás mellett kardoskodik.

Arra a kérdésre, a sorállományú vagy a szerződéses hadsereg fenntartása-e az olcsóbb, a helyettes-államtitkár leszögezte: hosszabb távon az utóbbi működtetése kerül kevesebbe. Egyes számítások alapján 68 milliárd forintos kiadást jelentenek a sorozott katonák a honvédelmi büdzsének.

A szaktárca szándékai szerint jövőre valamilyen módon kompenzálni fogják azokat a fiatalokat, akik önként jelentkeznek sorkatonai szolgálatra. Számukra olyan képzési lehetőséget garantálnak, amely során a megszerzett ismeretanyagot a civil életben is jól hasznosíthatják. Beindítanak egy visszailleszkedési programot is, amelynek alapvető célja, hogy a leszerelő katonákat mielőbb munkához juttassák. Az államtitkár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy minimálbért vagy ahhoz közeli összeget fizetnek majd az önként jelentkezőknek.

A tervek szerint 2006-ra mintegy 40 ezer lesz a Magyar Honvédség létszáma. Ezen belül valószínűleg 8 ezer tiszt, 12-13 ezer tiszthelyettes, ugyanannyi szerződéses katona és 7-8 ezer polgári alkalmazott alkotja a hadsereget.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik