Az első, 1,00 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentésre csak néhány kereskedelmi bank reagált, a második szintén 1,00 százalékpontos kamatlépésre azonban a bankok többsége kamatcsökkentésről határozott. A lekötött betétek hozama így öt százalék alá zsugorodott, ami a pénzromlás ellensúlyozására sem elegendő.
A vállalati betétek kamatainak csökkentése szinte azonnal követte a jegybanki lépést, a lakossági kamatok csökkentéséről később határoztak a bankok, de végül ugyanolyan mértékben csökkentek a lakossági kamatok is, mint a vállalati szféra kamatai.
A csökkentés mértéke általában 2,00 százalékpont volt, de néhány nagybankban ennél nagyobb mértékű kamatmérséklésről határoztak. A Magyar Külkereskedelmi Bank például az első jegybanki kamatmérséklés után azonnal 1,00 százalékponttal csökkentette az összes vállalati és lakossági betétének kamatát, a második jegybanki kamatcsökkentés után pedig további 1,75 százalékponttal, tehát összesen 2,75 százalékponttal szállította le a kamatokat.
Az Inter-Európa Bankban azt a megoldást választották, hogy a két hónapig terjedő időszakra 2,00 százalékponttal, az annál hosszabb lejáratokra pedig 1,50 százalékkal csökkentették a kamatokat.
A legnagyobb lakossági bank, az OTP Bank – szemben az összes többi hitelintézettel – a vállalati betétek kamatát nem változtatta meg, a fix kamatozású lekötött lakossági betétek kamatát pedig 2,00 bázisponttal 4,50-4,90 százalékra csökkentette.
A hitelkamatokat egyelőre alig csökkentettek a kereskedelmi bankokban. Kivétel ezalól a Földhitel és jelzálog Bank, amely február elsejétől a támogatott lakáshitelek kamatát mérsékli 1,90, illetve 1,40 százalékponttal.
