Döntés született az Irak elleni támadás megindításáról, csak nem hozták nyilvánosságra – közölte az Interfax hírügynökség. Az információ az orosz
vezérkar legfelsőbb köreiből származik. Az Irak-ellenes szövetség akkor kezdi meg a hadműveletet, amikor sikerül 150 ezer katonát a térségbe vezényelni. A Pentagon e hónap folyamán 62 ezer katonát küldött a Perzsa-öböl térségébe, ezt a napokban további 37 ezer fővel toldja meg.
Az amerikai elnök utóbbi napokban tett kijelentései, melyek tovább csökkentik a békés rendezés lehetőségét, logikailag tökéletesen beleillenek a képbe. George W. Bush az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács több tagállamának ellenkezése dacára is az Irak-ellenes koalíció élére állna.
Orosz üzlet
Az iraki olajminisztérium pénteki bejelentése szerint szerződést kötnek az orosz Sztrojtranszgazzal és két újabb szerződés megkötését kezdeményezik a Szojuznyeftegazzal, a Tatnyefttel, valamint tárgyalásokat kezdtek a Zarubezsnyefttel a hatalmas Bin Umar olajmezőről. A hír igen kellemetlenül érinti a francia TotalFinaelfet, amelyet a Bin Umar mező kiaknázására esélyesek között tartottak számon. A megállapodásokat az iraki olajminiszter és az orosz energiaügyi miniszter helyettese írta alá. Ivan Matlaszhov szerint új remény nyílt a Lukoil számára a qurnai olajmező koncessziójának visszaszerzésére. Az iraki olajminiszter szavai szerint Irak elhalasztotta a döntést az ügyben: egyelőre sem orosz, sem más cégnek nem adják a koncessziót, de az orosz cégeknek elsőbbségük van. Az iraki emigráns ellenzék képviselői többször kifejtették, hogy hatalomra kerülésük esetén felülvizsgálják a diktátor kormányzata által orosz és francia vállalatokkal megkötött, szerintük az iraki nép számára előnytelen szerződéseket.
Az orosz hírügynökségi jelentés az amerikai célokról is megemlékezik. A közlemény szerint a támadás elsődleges célja nem Szaddám Huszein, az ő személye csupán ürügy. Amerikai számára a legfőbb cél iraki olaj feletti ellenőrzés megszerzése.
A hír megjelenése talán nem véletlen. Irak ugyanis pénteken több gazdasági intézkedést jelentett be, amely egyértelműen az oroszok kibékítésére szolgál, miután Bagdad a közelmúltban – az orosz fél szerint – a fegyverzetellenőrzések felújítását támogató orosz biztonsági tanácsi szavazat miatt felbontotta az orosz Lukoil iraki (qurnai) olajmező-fejlesztési koncesszióját.
Elemzők szerint Irak az amerikai háborús készülődés felgyorsulása miatt próbál Oroszországhoz közeledni. Segítséget remél tőle az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai háborús fenyegetéssel szemben.
Német nem, francia vétó
Miközben Bush elnök arról beszél, hogy a fegyverzetellenőrökkel való együttműködésre Iraknak szabott idő lassan lejár, az Interfax híre pedig a háború megkezdését már mint kész tényt kezeli, európai vezetők elutasítják az Irak-ellenes katonai akciót. Kivéve a brit Rony Blairt, aki támogatja a háborút, bár katonákat még nem küldött a térségbe.
Gerhard Schröder német kancellár kedden nyíltan kijelentette: nem fogja támogatni a háború megkezdését az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A francia külügyminiszter ugyancsak nem lát okot a háború megindítására és közölte: országa élni fog vétójogával, amennyiben a Biztonsági Tanács tagjai az Irak elleni harc megkezdését támogatják. Francia részről sokkal inkább a fegyverzetellenőrök munkájának folytatását szorgalmazzák.
Ellenkezés Moszkvától Teheránig
Oroszország ugyancsak ellenez minden egyoldalú katonai fellépést, ezt Igor Ivanov orosz külügyminiszter közölte kedden. Hasonlóan vélekedik Spanyolország is, ahol az újonnan kinevezett vezérkari főnök azt nyilatkozta: fájdalmas dolog, ha lesz olyan ország, amelyik nem tarja be az ENSZ határozatát.
Törökország, a NATO kulcsfigurája ugyancsak fenntartásainak adott hangot legutóbb és bejelentette: csütörtökön Isztambulban Szíria, Egyiptom, Szaúdi-Arábia, Irán és Jordánia képviselőivel tárgyal a háború elkerülésének lehetőségeiről. Törökország a két újabb amerikai anyahajó – az Abraham Lincoln és a Theodore Roosevelt – Perzsa-öbölbe rendelését követően tette a bejelentést.
