Decemberben fogadta el a parlament azt a több foglalkoztatási jogszabályt is módosító törvénycsomagot, amely januártól kötelezi a munkáltatót, hogy különszabadságra engedje az újdonsült apukákat. A törvény az uniós szabályokhoz igazítja a külföldiek munkavállalását, a munkavédelmi előírásokat, valamint külön juttatással ösztönzi a munkanélküliek álláskeresését.
A munkáltató dolga
A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a fenti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata.
A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente – június 30-áig, illetve november 30-áig – benyújtja a székhelye szerinti Területi Államháztartási Hivatalhoz. Az 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.
A munka törvénykönyvének (MT) módosítása értelmében a 2002. december 1-jén, illetve ezt követően született gyermekre tekintettel öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat. A gyermek két hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetik igénybe, a munkáltató köteles azt kiadni.
A kedvezmény akkor is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A jogszabály nemcsak a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti, hanem az örökbe fogadó apát is jogosultnak tekinti.
Az édesapák ez idő alatt távolléti díjat kapnak, amelyet nem a munkáltató, hanem az állami költségvetés finanszíroz. Az ezt szabályozó kormányrendelet értelmében az édesapa a munkaidő-kedvezmény igénylésekor köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ezzel egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apának minősül és ezt a jogát nem szüneteltetik, nem szüntették meg.
Uniós jogharmonizáció
Uniós csatlakozásunkkal összefüggésben bekerültek a foglalkoztatási törvénybe a külföldiek magyarországi munkavállalásával, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésével kapcsolatos szabályok. Ezenkívül az uniós normákhoz igazították a munkavédelmi előírásokat. Ezek a rendelkezések csatlakozásunkat követően lépnek hatályba.
Nemcsak a név
A kormány ezentúl nem foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki, hanem az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít.
Nem kell munkavállalási engedély azoknak a külföldi állampolgároknak a magyarországi foglakoztatásához, akik menekültként vagy menedékesként tartózkodnak hazánkban, illetve bevándorlási vagy letelepedési engedélyük van. A törvénymódosítás biztosítja az EGT (Európai Gazdasági Társulás) tagállamok állampolgárainak és családtagjainak engedélymentes magyarországi munkavállalását, de a csatlakozási szerződés tartalmának megfelelően ettől eltérő szabályokat is megállapíthat jogszabály.
Mint eddig, de tételesen
A munkáltatónak munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot kell végeztetnie munkabiztonsági szakemberrel veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, üzemeltetésének szakszerű elvégezése érdekében. Az előzetes vizsgálatot az eddig hatályos szabályozás is kötelezővé tette, a munkavédelmi ellenőrzéseken azonban kiderült, hogy sokszor szakmailag hiányosak voltak a vizsgálatok, ezért a törvénymódosítás tételesen felsorolja főbb vizsgálati szempontokat.
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés tárgykörébe tartozó európai uniós irányelveknek megfelelően változnak a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései. A törvénymódosítás ennek megfelelően határozza meg a munkaeszközök üzembe helyezésének, használatba vételének, illetve az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalának feltételeit, a munkavédelmi üzembe helyezés (veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének engedélyezése) új szabályait, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célját és szempontjait.
Szintén a jogharmonizációt szolgálja az a módosítás, amelynek értelmében biztosítani kell, hogy a munkavállalók létszámtól függetlenül munkavédelmi képviselőt választhassanak. A hatályos szabályozás ezt a lehetőséget létszámhoz köti.
Felnőttképzés
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása a kormányváltást követően az Oktatási Minisztériumtól átkerült a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül a feladatok ellátására külön felnőttképzési keret szolgál, amelynek felhasználásáról, a támogatásokról – az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt. A szakképzési hozzájárulás ezentúl a felnőttképzést is szolgálja.
Munkanélküli-ellátások
A törvény a foglalkoztatási törvény módosításával júliustól bevezeti az álláskeresési juttatást, emeli a keresetpótló juttatást és bővíti a foglalkoztatási támogatásokat is.
Álláskeresési juttatás – Az új típusú munkanélküli-ellátás érdekeltté teszi a munkanélküli-járadékot kimerítő állástalanokat az álláskeresésben és a munkaügyi központokkal való együttműködésben. A juttatás összege az öregségi nyugdíjminimum 85 százaléka, és 180 napra folyósítható. Az a munkanélküli, aki már elmúlt 45 éves, 270 napig kaphatja a támogatást. A folyósítás kezdő napja a munkanélküli-járadék folyósításának megszüntetését követő nap. Az álláskeresést ösztönző juttatás társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-köteles, és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni utána.
Keresetpótló juttatás – A keresetpótló juttatás a munkanélküli-járadék alsó határával egyezik meg, ez 2002-ben 18 090 forint volt. A törvénymódosítás szerint azok a munkanélküliek, akiknek nincs jövedelmük és a háztartásukban legalább három személy eltartásáról gondoskodnak, 2003. január 1-jétől emelt összegű keresetpótló juttatásra jogosultak. További feltétel, hogy a választott képzés időtartama elérje a heti 25 órát. Az emelt keresetpótló juttatás a munkanélküli-járadék felső határával egyezik meg, vagyis az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese.
Foglalkoztatási támogatások – A törvénymódosításnak ez a része a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunka elterjedését úgy segíti elő, hogy lehetővé teszi ezeknek a foglalkoztatási formáknak a Munkaerőpiaci Alapból való támogatását. A támogatások részletes szabályait, a pályázati feltételeket a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter külön rendeletben fogja szabályozni, de a törvény felhatalmazza a minisztert, hogy a 45 évesnél idősebb és a roma származású munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében az általánosnál kedvezőbb szabályokat állapítson meg.
