A Gallup közvélemény-kutató a múlt év végén országos felmérést készített arról, hogyan értékeli a lakosság a rendőrség munkáját, milyen a polgárok biztonságérzete, és hogy milyen szempontok alapján minősítik az emberek jónak vagy rossznak a testület tevékenységét. Információink szerint a rendőrség a közeli jövőben nyilvánosságra hozza a felmérés fontosabb megállapításait.
A közvélemény-kutatás adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 44 százaléka került kapcsolatba az elmúlt évben a rendőrséggel. A többség (61 százalék) közúti ellenőrzések alkalmával, a válaszadók 23 százalékát igazoltatták, további hét százalékuk pedig gépjármű-vezetéssel összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt találkozott rendőrrel. Tájékoztatásért csupán a válaszadók négy, segítségért egy százalékuk fordult rendőrhöz. A felmérés készítői szerint épp ezért a közterületi rendőr még mindig „messze a kívánatost meghaladó mértékben” ellenőrző, igazoltató felsőbbség, és büntetőhatóságként jelenik meg az emberek szemében.
A rendőrség munkájának értékelésekor a két legfontosabb szempont az intézkedő rendőrök hozzáértése, valamint az, hogy miképpen „kezelik” az embereket, illetve ügyüket.
Ezt a két szempontot követi a segítőkészség és az, hogy a rendőrök szükség esetén képesek-e megadni a polgárok számára a kért felvilágosítást. Lényegesen nem befolyásolja ugyanakkor a rendőri munka megítélését a rendőrök modora, a felmérés készítői szerint ma már természetesnek veszik ugyanis az emberek, hogy a rendőrnek udvariasnak és barátságosnak kell lennie.
Negatívumként a leggyakrabban azt említették a rendőrséggel szemben a megkérdezettek, hogy nem intézkednek, „gyakran nem lépnek fel olyan esetekben, amikor pedig az indokolt lenne”, és nem elég sikeresek a bűnüldözésben. Ugyancsak sokan kifogásolták a rendőri korrupciót, a rendőrök körében tapasztalható „nem megfelelő hozzáállást”, érdektelenséget. A felmérés készítői végül megállapították, hogy lényegesen jobb véleményük van a rendőrségről és annak tevékenységéről azoknak (a felnőtt magyar lakosság 56 százalékának), akik csak hallomásból vagy a sajtóból szerezték információikat, mint azoknak, akiknek személyes tapasztalataik is vannak. A Gallup ezen értékelése lényegében cáfolja annak a rendőrségi körökben ma is gyakran hangoztatott nézetnek a megalapozottságát, miszerint a közbiztonságról, és ezzel összefüggésben a rendőrség tevékenységéről a szélesebb közvéleményben kialakult negatív képért jelentős részben a sajtó a felelős.
Azok közül, akik az elmúlt évben kapcsolatba kerültek a rendőrséggel, minden hatodik mondta azt, hogy „voltak korrupciós jelenségekkel összefüggő tapasztalatai a rendőrök körében”. Budapesten minden ötödik polgár találkozott már korrupt rendőrrel, a vidéki városokban száz megkérdezett közül hétnek-tíznek, a falvakban átlagosan négynek voltak hasonló tapasztalatai. Összességében a magyar felnőttlakosság 60 százaléka véli úgy, hogy a rendőrség lényegében elkötelezetten és tisztességesen végzi a munkáját. Ennek ellenkezőjét kategorikusan a válaszadóknak mindössze öt százaléka fogalmazta meg.
A felmérésből kiderült, hogy a sértettek közel harmada nem jelentette be a rendőrségen, hogy bűncselekményt követtek el ellene. Budapesten a be nem jelentett bűnesetek aránya eléri a 40 százalékot. Indokként a megkérdezettek 60 százaléka első helyen azt említette, hogy a rendőrség úgyis tehetetlen, illetve a kisebb súlyú ügyekben nem hajlandó semmit tenni. Ugyancsak sokan vélték úgy, hogy az őket ért sérelem nem elég súlyos ahhoz, hogy az ügyet a rendőrség tudomására hozzák, illetve, hogy azért nem fordultak a hatósághoz, mert problémájukat a családdal vagy saját maguk megoldották.
Azok közül, akik bűncselekmény áldozataiként a rendőrséghez fordultak, minden negyedik polgár elégedetlen volt a hatóság munkájával. A legtöbben azért, mert a rendőrségnek nem sikerült elfognia az elkövetőt. Az elégedetlenség másik fő oka, hogy a rendőrség nem tett meg minden tőle elvárhatót a tettesek felkutatása érdekében, illetve nem tanúsított kellő érdeklődést az ügy iránt.
A felmérés szerint a polgárok több mint kétharmada biztonságban érzi magát, a válaszadók 32 százaléka nyilatkozott csak úgy, hogy „inkább nem” vagy „egyáltalán nem” érzi biztonságban magát. A magyarok az autófeltörésektől és az autólopásoktól, valamint a zseblopásoktól tartanak a leginkább.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
