Elsősorban német képviselők panaszkodtak arra, hogy kétségbeejtően lassan halad a Párizs-Strasbourg-Karlsruhe-Stuttgart-München-Salzburg-Bécs-Budapest vonalon közlekedő gyorsvasút megépítése. A magyar fővárost az európai vérkeringésbe bekapcsoló vasútvonal átadásának tervezett időpontja 2015. A beruházás összköltségét 15 milliárd euróra becsülik. Ebből 4,5 milliárd jutna Franciaországra, 5,3 milliárd Németországra, 3,7 milliárd Ausztriára és 1,9 milliárd Magyarországra. A vasútvonalról gazdasági tanulmányt készítő zürichi kutatóintézet becslése szerint a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése évente mintegy 2 milliárd euró hasznot jelentene az érdekelt országok számára. Német és francia képviselők most azért lobbiznak, hogy a Párizs-Budapest gyorsvasút is kerüljön be azon projektek közé, amelyek prioritást élveznek az úgynevezett Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN) programon belül. Karel Van Miert korábbi versenyjogi főbiztos vezetésével nemrég jött létre az a szakértői csoport, amely a TEN programot a bővítés által támasztott szükségletekhez kívánja hozzáigazítani. Bíztató jel lehet, hogy a csoportban Németországot képviselő szakértő elismerte, hogy a beruházásnak az elsőbbséget élvező projektek között kell helyet kapnia.
