A német-francia tengely szerint a 2004-től szinte kétszeresére duzzadó unióban a folytonosságot, átláthatóságot és stabilitást a két és fél éves mandátummal ellátott európai tanácsi elnöknek kellene biztosítania.
Különleges státus
A múlt héten, Párizsban véglegesített francia–német tanulmány az úgynevezett Patten-Solana problémára is megoldást kínál. Jelenleg kellemetlenségeket okoz, hogy a külpolitikában két személy képviseli az EU álláspontját: Chris Patten külügyi biztos és Javier Solana, közös biztonsági és külpolitikai képviselő. Az Európai Uniót nemzetállamok szövetségeként meghatározó tanulmány a két hatáskört ötvöző külügyminiszteri tisztséget javasol. A francia–német tervek szerint az Európai Bizottságnak nem lenne külpolitikai szerepe.
Az európai külügyminiszter ugyanakkor a védelmi és a külföldi kapcsolatok tanácsának elnöki tisztét is ellátná, a közös külpolitikai és biztonsági kérdésekben pedig kezdeményezési joggal rendelkezne. A külügyminisztert a tagországok kormányai választanák, egyetértésben a bizottság elnökével. Különleges státust élvezne a bizottságban, tekintettel arra, hogy ez a testület már nem dönthet majd biztonsági és külpolitikai kérdésekben.
Biztonsági kérdésekben nincs több vétó?
A biztonsági és védelmi politikai döntéshozatal minősített többséget feltételezne, kivéve a katonai beavatkozásokat. Továbbra is megmarad az országok vétójoga, amennyiben egy bizonyos döntés saját nemzeti érdekeit sértené. Viszont ha az illető országgal nem sikerül megfelelő megoldást kidolgozni, a kérdés mindenképpen a minősített többség elve alapján döntő Európai Tanács elé kerülne. Az Európai Tanácsnak általában széleskörűbb végrehajtó jogköre lenne az igazságügyi és belügyi kérdésekben.
Az Európai Tanács elnöke képviselné az uniót az államfők és miniszterelnökök találkozóin. A tervezet szerint ez nem sértené az Európai Bizottság és az EB-elnök jogkörét. A tanács elnöke két és fél esztendeig látná el e tisztséget, és lehetőség nyílna újraválasztására is. A tisztség hosszú időtartama által folytonosság, stabilitás és átláthatóság jönne létre a kibővített unióban, indokol a tanulmány, amely viszont nem tisztázza a külügyminiszter és az Európai Tanács elnökének kapcsolatát.
Az utolsó szó
A tervezet ugyanakkor azt indítványozza, hogy az Európai Bizottság elnökét illesse meg az utolsó szó joga a biztosok és a végrehajtó testület vitáját illetően. A bizottsági elnöknek hatalmában állna az is, hogy bizonyos földrajzi övezetek képviseletére és jól meghatározott feladatkörök betöltésére biztosokat jelöljön, akik váltakozva tennének eleget a különféle megbízatásoknak. A tervezet nem tesz említést az ilyen biztosok számáról, csupán azt javasolja, hogy a kinevezéskor az elnöknek népességi és földrajzi tényezőket kellene figyelembe vennie. A tanulmány ugyanakkor azt sugallja, hogy a bizottságnak és a tanácsnak is végrehajtó testületként kellene működnie, ám nem határolja el egymástól a két vezető testület jogkörét.
Giscard népgyűlése
A dokumentumban részben érvényesül a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing népkongresszussal kapcsolatos ötlete.
A franciák és a németek szerint újabb intézmények létrehozása nélkül párbeszédet kell kezdeményezni az európai és nemzeti parlamentek képviselői között. Erre évente egy alkalommal kerülne sor, az Európai Parlament elnökének vezetésével.
[euro.hu]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
