Missura Gábor, az MNB szóvivője a beavatkozás összegéről nem nyilatkozott, de piaci források kétmilliárd euróról – vagyis a tegnapi nap folyamán interveniált összeg több mint kétszereséről – tudnak. Az MNB által a két nap alatt eddig vásárolt euró teljes összege elemzők szerint megközelíti a GDP 5 százalékát. Nem mellékesen az intervenciónak komoly költségei vannak, amelyek a FigyelőNet információ szerint több mint 45 millió euróra rúgnak.
A jegybank a jövőben sűrűbben vágja a kamatot
A ma reggeli sajtótájékoztatón elhangzottak értelmében a jegybank ezentúl sűrűbben nyúl majd a kamatokhoz (volatilis kamatpolitikát folytat), az elemzők szerint nem kizárt, hogy már hétfőn újabb 100 bázispontos alapkamat-csökkentésre kerülhet sor. Más források a Monetáris Tanács mai újbóli összehívásáról tudnak, amelyen akár ismét kamatvágásról dönthetnek. A jegybank szóvivője mindezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
A sávszélesítés ki van zárva?
Az intervenciós sáv kiszélesítése ki van zárva – mondta sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond. Azt is közölte: a jegybank a szerdai 100 bázispontoskamatcsökkentést, melynek révén a jegybank irányadó kamatai 8,5 százalékról 7,5 százalékra változtak, spekulációs nyomásra hajtotta végre. Az MNB a lépéssel a piacnak jelezni kívánta, hogy nem enged az inflációs célokból, és azokat az erős forint révén tekinti elérhetőnek. Az intervenció költségeit feszegető kérdésekre elmondta: még az is elképzelhető, hogy a sterilizálás (az intervenció során a piacra áramló, s így inflációt gerjesztő forint visszaszívása) összességében nem jár plusz költségekkel, mivel az egyes kamatvágások az MNB kéthetes betéteinek kamatkiadásait is csökkentik, illetve mérséklik a korábbi sterilizációs állomány költségeit. Ezek összességében kompenzálhatják egymást.
Nincs szükség a forint plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási
sávjának módosítására, nem kerül sor a sáv eltolására – erősítette meg korábbi álláspontját csütörtökön László Csaba pénzügyminiszter.
