A tagjelölt államokban változatlanul az ipar a gazdaság motorja, viszont csökkennek a fajlagos bérköltségben eddig mutatkozó előnyök, miközben a termelékenység növekedése még nem fedezi teljes egészében a bérek emelkedését – mutatott rá a BA-CA bank vezető közgazdásza a bécsi Euromoney konferencián szerdán.
Marianne Kager a bank és a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) által készített tanulmányt idézve elmondta: a közép-kelet-európai térségben az ipar termelékenysége gyors ütemben – 1995 óta évente átlagosan 10 százalékkal – nőtt, s ezzel a növekedés üteme az EU-tagállamokához képest négyszeres volt.
Az EU-ban a csatlakozó államok feldolgozó iparából érkező import aránya már 12 százalékot tesz ki, s ezzel a térség megelőzte Japánt, amelyből az EU importja 1995-ben 12, 2001-ben 9 százalékot tett ki.
A tagjelölt államokban az ipar kibocsátása az 1992-es mélypont óta részben a szerkezeti átalakítások és a privatizációs törekvések sikerei nyomán közel 40 százalékkal nőtt, miközben a szektorban a foglalkoztatottak közel 40 százalékát építették le. Az átalakulással járó válság által kezdetben különösen sújtott ipar a kilencvenes évek közepe óta a gazdaság legfontosabb motorja. Ugyancsak a tagjelöltek EU-hoz való közeledését jelzi az ipari struktúra átalakulása és az uniós szerkezethez való közeledése.
Versenyelőnyük a bérköltségekben mutatkozik meg
A legjelentősebb versenyelőnyt a közgazdászok a térség számára változatlanul az alacsony bérköltségben látják, s ez leginkább a csekély termelékenységű, munkaigényes ágazatokban, így a textiliparban mutatkozik meg. Ezt az előnyt azonban középtávon már nem lehet fenntartani és nagyobb termelékenységgel kell kompenzálni – hangsúlyozta Kager.
A gazdasági növekedést a tagjelölt államokban a bérek emelkedése kíséri és ennek ütemét még nem egyenlíti ki teljes mértékben a termelékenység növekedése. Ezért az utóbbi években romlott a tagjelölt országok versenyképessége a munka termelékenységében. A fajlagos bérköltség Magyarország kivételével, ahol 5 százalékkal csökkent, minden más tagjelölt országban nőtt – legcsekélyebb mértékben Szlovákiában 1,5 százalékkal, a legnagyobb mértékben Litvániában 13,8 százalékkal és a tanulmány szerzői szerint a bérek a következő években tovább emelkednek majd.
Az iparágak között a fejlődésben jelentős eltérések mutatkoznak: a termelékenység átlagon felüli mértékben nőtt szinte minden tagjelölt országban az elektromos-, gépjármű- és bútoriparban, viszont átlagon alul emelkedett az élelmiszer-, textil, ruházati, bőr- és cipőiparban, a fa- és papíriparban, valamint a vegyiparban.
A termelékenység terén tehát a technológia-intenzív iparágak a nyertesek, míg a gyakran bevett technológiákat alkalmazó hagyományos ágak lemaradóban vannak és ezért viszonylag sokat veszítettek a költségek terén folyó versenyben.
Ennek megfelelően a korszerű technológiákat alkalmazó iparágak exportja is gyorsabban fejlődött, ami a gépjárművek, a gépjárműtartozékok, irodagépek, televízió- és rádiókészülékek kivitelének gyors növekedésében mutatkozik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
